A kontraszt már-már ijesztő, és persze általa kiválóan lejön, Ralph Fiennes mekkora szinész: tegnap délután a Constant Gardener-ben adta hitelesen az introvertált diplomatát, ma délelőtt meg In Bruges hozza az elveihez a legvégsőbbekig ragaszkodó bunkó gengszterfőnököt. Szinésziskola.
Ennek ellenére ez Colin Farrell filmje, aki generációjának legjobbja. A szerepe szerint ő Ray, a kissé hebehurgya bérgyilkos, aki elhibázza a legutolsó megbízatását: amellett, hogy a célpontot, egy papot (Ciarán Hinds egy nyúlfarknyi szerepben) lekaszabolja, véletlenül egy kisfiút is sikerül főbe lőnie. Főnöke, Harry (Fiennes) egészen a belgiumi Bruges-ig zavarja Ray-t, akit elkísér partnere, az ötvenes éveit taposó Ken is (Brendan Gleeson a Harry Potter-filmekből). Hogy miért épp Bruges-ban kell kidekkolniuk, hogy elüljön a balhé, azt Harry nem köti az orrukra.
Ez a bérgyilkos-párosos filmműfaj, ez halálra lett koppintva a Ponyvaregény utáni időkben, úgyhogy amit McDonagh kihoz belőle, az igazán figyelemre méltó. Fekete, egzisztencialista komédia az In Bruges - a város a purgatórium inkarnációja, a halálon innen. Raynek maga a kínszenvedés. Mert Ray üres belül, az értékei hiányoznak, csupa deficit a csávó, és egy olyan helyen, ami szinte nem is áll másból, mint kultúrából és történelemből, kutyául érzi magát. A vákuum-ember egy olyan helyen, amely csak adni szeretne.
És a kultúra az, ami először őt megtöri, mert a kultúra az ember története, és egyben a halál története, ahogy a halállal megbékülnünk kellene, arra felkészülni. A festmények, az épületek, a templombelsők: a halandóság históriája, és ezzel szembenézve Ray gyengének bizonyul. Megnyílik általuk: confronted by culture, Ray életében először átérzi a bűntudat súlyát.
De a társa is változik, bár neki nem sok kell: ő a megcsömörlött profi, aki belefáradt az életen keresztüli vérontásba. Persze éppen azzal, hogy jót akar tenni, hozza magukra Fiennes képében a végzetet. Vagy talán éppen nincs is ebben semmi meglepő, hanem az egész már elejétől fogva elrendeltetett.
Elfelejtettem mondani, hogy az In Bruges borzasztóan vicces is.
