Az ugye megvan mindenkinek, ahogy a Star Trekben a parancsnoki hídon egyre-másra jönnek be a jelentések, lázasan ügyködnek a szituáció megoldásán, majd végül megfordítják a polaritást, és máris minden oké. A Spaceteam nevű összedolgozós partijáték hasonló kihívások elé állítja a kedves felhasználót, sőt, olyan parázs hangulatot képes varázsolni pár perc alatt, amire játékban ritkán látunk példát.
A Spaceteam egy ingyenes applikáció, Androidra és iOS-re is megjelent, tehát egy okostelón vagy tableten kívül már csak a barátainkra van szükség ahhoz, hogy önfeledten belemerüljünk az űrkadétkodás rejtelmeibe. Ketten is nekiülhetünk, de a szépsége négy fővel, vagy afelett mutatja meg magát. A manapság a handheld cuccok körében dívó retrodömping térhódítását reprezentálandó, a pixelművészet legpuritánabb képviselőjét fedezhetjük fel a Spaceteam indítását követően. Mivel ez egyrészt már teljesen megszokott jelenség egy ideje, másrészt stílusos és hangulatos, így szintibrümmögés és élienböfögés kíséretében állíthatjuk be, milyen hálózaton keresztül kommunikáljanak gépeink. Nem kell kétségbeesni, ez a rész is végtelenül egyszerű, egy kapcsolót kell jobbra vagy balra pöckölni, így jelezvén szándékunkat a Wi-Fis vagy a Bluetooth-os összekapcsolódásra.
A játék erősen a kooperációs stílus felé tendál: ahogy a címéből már sejteni lehetett, egy űrhajót vezérlő csapat vagyunk, akik a kijelzőn virító, véletlenszerűen generált kapcsolók, tárcsák, gombok, és miegyebek segítségével igyekeznek meglógni hajójukkal a végzet elől, ami jelen esetben óriási tűzgolyó vagy szétrobbanó nap akar lenni. Szektorról szektorra folyik a menekülés, ezt a képernyő felső sávjában követhetjük nyomon, a többi részen a már említett vezérlőpult foglal helyet, ami ráadásul minden játékosnak totál különböző, és pályáról pályára változik, bővül mindenféle dilis elemmel. A dolgunk mindössze annyi, hogy a felső sávon megjelenő utasítást végrehajtsuk, amely esetben űrhajónk előreiramodva egyre inkább egérutat nyer, míg ellenkező esetben meg pont nem.
A legviccesebb és legszórakoztatóbb az a kis fifika , hogy általában a mi kijelzőnkön megjelenő utasítás teljesítéséhez szükséges gomb, csúszka vagy kapcsoló egy másik játékos vezérlőpultján található csak meg. Ráadásul elég szűkre szabott idő áll rendelkezésre, hogy a kívánt gombot megnyomjuk, vagy tekerőt megtekerjük, értitek, úgyhogy a játék pár percének nagy részében mindenki igyekszik majd túlkiabálni a másikat, hogy az biztosan meghallja, milyen őrült ál-tudományos műszert kellene neki beröccenteni.
A Spaceteam magyar nyelven egyelőre nem érhető el, de nagy angoltudás nem szükségeltetik hozzá, ha mást nem, hát leírás szerint ordítjuk majd, hogy Set Capacitive Omegasphere to 2, vagy hogy Increase Astral Synth to 1! Más nyelvre állítani meg aztán még őrültebb vállalkozás, kicsiny csapatomnak az olasz jött be eddig a legjobban - hiába no, mindig is tudtuk, az olasz nyelvet nem arra találták ki , hogy suttogva társalogjanak vele. Baromi mókás, ahogy egyszerre igyekszünk fülelni a hangzavarban, hogy vajon nálunk van-e az a bizonyos fluxuskondenzátor-kapcsoló, és közben a mi utasításunkat is méltóztasson már végrehajtani valamelyik kedves kolléga, ne csak a száját jártassa. Főleg, ha harmadjára hadarjuk el, mit kéne csinálni, mert ugye a delikvens így bizonyára gyorsabban fogja abszolválni, na persze.
Nem könnyű játék, nehogy bárki azt higgye. Ahogy haladunk előre, úgy kerül egyre több panel a kezünk ügyébe, és mindezek tetejébe mindenféle meghibásodások hátráltatnak majd. Zöld trutyi folyik az illesztésekből, amit suvickolással tudunk letörölni, különben eltakarják a feliratokat, a csavarjaik mentén kimozdulnak a panelek, amiket ujjunkkal kell visszaigazgatni a helyére, aszteroida mezőbe tévedünk, amit a telónk heveny rázogatásával kerülhetünk ki, villámok cikáznak át a képernyőn, téridő görbület torzítja el a kijelzőt, vagy a kapitány macskája nyúlkál be elénk a mancsával. És ezek mind pár perc leforgása alatt, miközben mindenki hibbant módjára kiabál és rázza a mobilját.
Írásban visszaadni azt az őrült hangulatot, amit a Spaceteam vált ki az emberekből, lehetetlen. Érdemes legalább egyszer kipróbálni - őrült kaotikussága miatt néhányan azonnal uninstallálják majd, ez száz százalék, de akinek bejön, az önfeledt perceket tölthet el vele. Az angol nyelv miatt se aggódjon senki, nem egy Baldur’s Gate – aki pedig kihívásra vágyik, fusson neki németül.