The Civilization Blaster - Shakespeare-rel a világvége ellen

Utálom, ha elhúzzák az orrom előtt a mézesmadzagot. Ki ne utálná? Rossz érzés nem azt találni a dobozban, ami a csomagoláson szerepelt. A The Civilization Blaster (Zetsuen No Tempest) még ennél is ármányosabb gonoszsággal tolja fel hüvelykujját a valagunkba, mert a 24 epizódos anime első nyolc része maga a mézesmadzag a hangulatos alapozással, az érdekfeszítő felvezetéssel, a lecsó közepébe csapó eseményekkel és a két ígéretes főszereplővel. Ami azonban utána következik, több mint hervasztó.

Shirodaira Kyou (Spiral) mangáját 2012-ben a Bones adaptálta tévéképernyőre, és eleinte szerencsére szállították is a tőlük elvárt minőséget. Fogalmam sincs, mi lehetett az oka annak, hogy valaki menet közben meggondolta magát – arról ugyanis, hogy az elejétől fogva ez volt a koncepció, nem vagyok meggyőződve. A The Civilization Blaster (továbbiakban TCB) története adott, de ahogy előadják, azzal már vannak problémák.

Zetsuen010

A sztori főszereplői Yoshino és Mahiro, két jó barát. Életük kisiklott, amikor rábukkantak Mahiro mostohahúgának holttestére, akibe titokban mindketten szerelmesek voltak. A nyitóepizódban saját vérmérsékletüknek megfelelően ismerjük meg őket: Mahiro szüntelenül lobogó dühét kizárólag a bosszú csillapíthatja, Yoshino viszont csöndes mélabúval, beletörődéssel éli mindennapjait. A tehetetlenség köde talán örök őrlődésre kárhoztatná őket, ha a világ érintetlenségére vigyázó mágusok klánjának egy tagja, Samon, nem száműzné vezérüket egy lakatlan szigetre.

Zetsuen07

Hakaze, a varázslók vezérnője (rongyos ruhájában az aktuális fan-service-ről gondoskodik) mágiája furfangos használatával sikeresen paktumot köt a bosszúszomjas Mahiroval: a varázslónő segít neki felderíteni húga halálának körülményeit, a fiú pedig cserébe segít megakadályozni Samon terveit, amelyek látszólag homlokegyenest ellenkeznek a klán céljaival. Létezik ugyanis két világerő, az Eredet Fája és a Kivonulás Fája (Tree of Genesis és Tree of Exodus), amik valóban két óriási faként manifesztálódnak, és habár ez a sorozat elején még elég ködös, a lényeg az, hogy amelyik előbb felébred, az elpusztítja a világot. Vagy pont fordítva, megmenti. Attól függően, kinek hiszünk, a klánja hitét meghazudtoló Samonnak, vagy a genezisfa oltalma alatt álló Hakazének.

Zetsuen03

Yoshino és az átmenetileg mágikus erőre szert tevő Mahiro elindul a fákat rejtő Fuji-hegy felé, miközben körülöttük az ébredező fák magvai városokat irtanak ki, minden élőt fekete fémmé változtatva. A hirigbe beszáll a japán hadsereg is, így a fiúk útját titkos ügynökök és mágiahasználók keresztezik. Szerencsére a szálak kibogozódnak, a klisészámba menő össznépi haddelhadd pedig elmarad az intelligens megoldásokat kereső karaktereknek hála. A két fiú érdekes személyiség, a köztük lévő dinamika jól működik, az akadályok legyűrése és a múlthoz való ragaszkodás miatti visszaemlékezések kellemes ütemben váltogatják egymást, apránként tárva fel titkaikat, vágyaikat és varázsolva őket élővé, elfogadhatóvá.

Zetsuen01

Utazásuk közben roppant hangulatos helyekre vetődnek el, a késő őszi, kora téli táj gyönyörűen megrajzolt, és különösen a harci jelenetekben jók az animációk. A „főgonosz” személyének kérdésessége, az eltérő szempontok ütközése, a „mi van, ha mégis nekik van igazuk” kényes kérdésének felvetése pont az a fűszer, ami még izgalmasabbá teszi az egész szituációt. Ehhez körítésnek kapunk egy furcsa, ám logikusnak tűnő mágiarendszert, aminek használata sarokkőként funkcionál a sztori kanyarjaiban. Ezek így együtt egy nagyon jó animét eredményeztek volna. Csak hát ott van az a "volna"...

Zetsuen08

A nyolcadik epizód után a sorozat sajnos behúzza a kéziféket, és előveszi az egyik tipikus költséghatékony trükköt: az egymással szemben álló karakterek több részen átívelő verbális küzdelmét. Odalesz a vagány bunyó, a menő animáció, az ötletes megoldások, a szomorkás, de mégis vérgőzös hangulat – minden szereplő egy helyben áll, mint ama bizonyos szerszám a lagziban, és taktikai csapás céljából sebészi pontossággal időzített infomorzsákkal végeznek mentális kötélhúzást. A sorozat felénél bekövetkező Fordulat pedig nem csupán a történetre, a karakterekre és a világra van hatással (ami pozitívum), hanem az előadásmódra is (ami negatívum) – holott ennek nem kellene így lennie.

Zetsuen06

A komor hangvétel egy szempillantás alatt megy a trágyadombra, helyette helyzetkomikum, blőd és erőltetett, de erőtlen humorkodás, egy helyben topogás, szellemi erőpróbák hervadt kisülése és sehová ki nem futó ötletek bedobálása kerül előtérbe. A történet? Hát, az úgy megyeget a maga útján, szerencsére igyekszik logikusan továbbvinni a főszálat, és egyedül ez sarkallott csak maradásra - tetszett a felvázolt ideológiai ellentét elkerülhetetlennek látszó végkifejlete, a különféle szemben álló felek békekötése, a Fordulat utáni helyzetre adott reakciók, illetve bizonyos karakterek megváltozott status quo-ja. De ha nem lett volna jó az első harmad, hanem kapásból holmi férfibugyi vásárlással indítanak (igen, ilyen megtörténik), biztos nem maradok a sorozat mellett.

Zetsuen02

Továbbá mindenképpen szót kell ejteni egy másik, a TCB-n végigvonuló hangsúlyos koncepcióról: Shakespeare-ről. Pontosabban A Vihar és a Hamlet című darabokról, de itt-ott megbújva fellelhetőek más művek részei is. A szereplők ugyanis úton-útfélen az írógigásztól idézgetnek, sőt, Mahiro meggyőződése, hogy a történetük csakis tragédiaként érhet véget, míg Yoshino szerint ennek nem feltétlenül kell így lennie, még kifuthat a sztorijuk egy békésebb, boldogabb befejezésre is. Szerencsére ezt a motívumot nem erőltették túl, hellyel-közzel még illik is a történetbe, bár néhány alkalommal azért kilógott a lóláb - a kevesebb több lett volna.

Zetsuen05

Félreértés ne essék, nem érfelvágós drámára vágytam, nem is mondanivalótól mentes csataparádéra – egyetlen előzetest sem néztem meg előtte, baráti ajánlás végett döntöttem a TCB mellett. Azt a bizonyos első nyolc rész által felépített kerek egészet (fan-service ide vagy oda) vártam volna a továbbiakban is. Túl nagy kérés? Nem hiszem. Mindenesetre, aki jobban szívleli a vicces hangvételű animéket, az bírja ki valahogy az elejét, mert a történet maga jó, a befejezés szintén, ám fordított esetben nem merem ajánlani… ha taszít, hogy egy komoly anime hirtelen ökörködésbe torkollik, inkább bele se kezdj, legalább nem fogod bánni utólag. Én szóltam.

Kövess minket Facebookon és Twitteren!

Üzenj a szerkesztőségnek

Uralkodj magadon!
A Geekz kommentszabályzata: Csak témába vágó kommenteket várunk! A politikai tartalmú, sértő, személyeskedő és trollkodó, illetve a témához nem kapcsolódó hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük! A többszörös szabályszegőket bannoljuk a Geekzről/444-ről!