Az Electronic Arts a videójáték-ipar egyik gigavállalata, komolyabb filmstúdiókkal versengő befektetésekkel, ehhez illő profitrátával, aranytojást tojó... sőt mit tojó, teniszlabda kilövőként pufogtató sorozatokkal, és olyan méregdrága, licensz frencsájzokkal, mint a Star Wars. Egy ilyen kiadóóriás komoly hatást gyakorol az egész médiumra, adott esetben több szempontból is, és ez a hatás természetesen nem mindenkinek tetszik. Ezért nem is különösebben meglepő, hogy a kiadót többször is megválasztották az év legrosszabb vállalatának. Az EA időnként megpróbálta kicsit felvarratni a lottyadt imidzsét, de jellemzően inkább szart az egészre. Elvégre kit érdekelnek a ráncaid, mikor feltartóztathatatlanul dől a della?
Az utóbbi pár napban a kiadó ismét az internet figyelmének középpontjába került, látszólag két egymást nem érintő eseménnyel, melyek gyors egymásutánisága mégis tered ad a tetszőleges narratívák eszkábálásának. Az első esemény Patrick Söderlund Chief Design Officer távozása a stúdiótól. A második pedig egy ezt pár nappal követő sajtóhír, mely szerint a Battlefield V előrendelései „gyengék” (weak). Patrick Söderlund távozása a derült égből jött, amit a Battlefield V-tel kapcsolatos hír kétségtelenül más fénybe helyez.
A Battlefield V a cég shooter-zászlóshajójának idén esedékes legújabb felvonása, amely mögé a kiadó anyagilag elég keményen beállt. A Battlefield sorozatot fejlesztő Dice folyamatosan versenyben áll a katonai lövöldék kategóriájában a Call of Duty frencsájzt birtokló Activisionnal, és hol erre lendült a mérleg nyelve, hol pedig amarra – legyen szó kritikai sikerről vagy értékesített példányszámról. A sorozat legutóbbi darabját, a Battlefield 1-t (a szám itt az első világháborúra utal) lelkesen fogadták a játékosok, elsősorban a ritkán feldolgozott, első világháborús téma és a naprakész technikai színvonal miatt. Igaz, némi botrány a Battlefield 1 kapcsán sem maradt el, de erről később. A Battlefield V logikus lépésként a második világháborúra ugrik, még ha a relatív elsőséget itt le is nyúlta a tavalyi Call of Duty: WW II. A bejelentést persze trailer is kísérte, és a népharag a leginkább erre vezethető vissza.
Az előzetesben ugyanis egy katonanő harcol a nácikkal, ami bizonyos vélemények szerint nem történelemhű, vagy egyenesen feminista hiszti, és a háború katonáinak emlékét is meggyalázza. A hangadókat azok a tények sem zavarták különösebben, hogy nők igenis láttak el akár harci szolgálatot is, mégha frontonként és hadseregenként eltérő mértékben. A durci olyan mértékűre duzzadt, hogy maga Söderlund úr is hozzászólt a témához, és az elégedetlenkedőket ignoránsnak minősítette, olyan embereknek, akiknek képezniük kellene magukat. Sőt azt is mondta, hogy akinek nem tetszik a játék, ne vegye meg.
Nem fogjátok kitalálni, hogy ezek után a fent említett két hírt egymás mellé passzintva kik örömködik most éppen tele a YouTube-ot...
Az SJW-ellenes lobbi nyírta ki Söderlund karrierjét és a Battlefield frencsájzt?
Tisztázzuk: az hogy valami miért nem történt meg (miért nem rendelték elő a játékot tömegek), annál is nehezebben bizonyítható vagy magyarázható, hogy valami miért történt meg (miért hagyta ott Patrick Söderlund az EA-t). De azért akad pár szempont, valamint fejlemény a múltból, amelyek felett nem szabad átsikalani.
1./ Fekete férfi az első világháborúban!!!Bár a Battlefield 1 mostanság rendre előkerül kitolt mellkasú bezzeggyerekként, azért nem kell egykorúnak lenni egy Brontosaurusszal, hogy emlékezzünk az azt övező felhorgadásra. A Battfield 1 borítóján fekete katona szerepelt, és az első, prológus-missziót (kőkemény tíz perc volt talán) az ő szemszögéből harcolhattuk végig. Annyira nem kell mélyre liftezni a YouTube bugyraiban, hogy rájöjjünk, ezt a szemérem ellen elkövetett bűnt anno több videóban taglalták azok, akik most örömünnepelnek. Hacsak nem gondoljuk, hogy a Battlefield sorozat sikere valamiért visszamenőlegesen letükrözi az amerikai elnökválasztások kimeneteleit, nincs okunk azt hinni, hogy ha jól fialt egy világháborús játék a borítón egy fekete katonával, akkor egy nővel majd alulteljesít.
2./ A Michael Bay effektus
Konszolidáltabb vélemények szerint nem is a csaj a probléma, hanem a teljes történelmietlenség. Robbanások, európai katona a hátán katanával, mechanikus kart viselő harcosnő... Mindez a dinamitrúdba szerelmes direktor, Michael Bay vizuális világát idézi. Nehéz megmondani, hogy pontosan hány olyan játékos akad, akik a hétvégéiket Miniart Waffen SS tisztek korhű kipingálására szánják, és látván a videót, undorodva tolják el maguk elől a laptopot, de az biztos, hogy a Battlefield 1 kedvcsinálója sem volt kevésbé akciódús. El kell fogadni, hogy a marketingesek valamiért úgy gondolják, a szélesebb tömegek ingerküszöbe Kínai Nagyfal-méretűre nőtt azóta, hogy a mozik először vetítették a Leghosszabb napot. Vagyis önmagában ez sem valószínű, hogy nagyot vágott volna az előrendelők számán.
3./ A Battlefront 2 körüli botrányHa az ideológiai háttereket magunk mögött hagyjuk, akár arra is gondolhatunk, hogy a játékosok elsősorban szórakozni szeretnének, függetlenül attól, hogy borítón egy középkori lovag, egy robot-dinókat gyilkoló nő vagy egy Pumukli-frizurás, hegyes fülű fiúcska áll. Különösen ha erre húszezer forint (hatvan dollár) körüli összeget kell kicsengetniük. És bár ez olyan pénz, amiért egy oligarcha már nem hajol le, azért még a nyugati nagyátlag is megnézi, hogy elbassza-e valamire.
A Battlefront 2-vel pedig az EA és a fejlesztő (valamint a Battlefield V-ért is felelős) Dice sikeresen biznyította, hogy bár a pénzünk kellene nekik, de igazából más se kellene. A Battlefront 2 egy bocsánatkérés lett volna a Battlefront fiaskójáért a rajongóknak, ám ehelyett csúnya pay-to-win modellt, gigantikus programhibákat, valamint olyan loot box-hisztériát köthetünk hozzá, amely már a törvényhozás figyelmét sem kerülte el. A játék jelenleg amúgy 3500 forintba kerül akciósan, ami csak egy újabb érv amellett, hogy az EA túlárazott nyerőgépeit nem hogy előrendelni nem érdemes, de premierkor megvásárolni sem: jó lesz – ha nagyon kell – egy év múlva, valamennyire kijavítva, töredék áron.
A vásárlóközönség talán lassan tanulja meg a leckét, de nyugi, megtanulja.
4./ Vadiúj vadnyugat!
Iparági elemzők másik magyarázata a Red Dead Redemption 2 érkezése. Ennek egyébként biztos van hatása, de azért kiegészíthetjük ezt két szemponttal. Az első, hogy a Red Dead Redemption nem egy évente ránk ugró sorozat, hanem hasonlóan más Rockstar fejlesztésekhez (mint például a Grand Theft Auto), eseményszámba megy a megjelenése. Ez azzal is jár, hogy vásárlóként könnyű a Rockstarban bízni, hiszen tudjuk, hogy időt és pénzt szánnak a fejlesztésre, és csak akkor küldik a polcokra a produktumot, ha a tényleg kész van. A GTA V-re csillió pénzt költöttek, évekig dolgoztak rajta, de a játék még ma is az eladási toplistákon trónol, és olyan szintű leárazása sem szokott előfordulni, mint egy alig egy éves, vagy annál is fiatalabb EA szórakoztatóipari-tragédiának.
A másik tanulság, hogy az ipar szépen sarokba lőtte magát a puha-áremeléssel. Egy első napos AAA videójáték elvileg húszezer forint körüli összegbe kerül, csak ez nem igaz. Ha szeretnénk a DLC-ket, sokszor „extra” történeti missziókat, tehát a játékot szőröstül-bőröstül, akkor inkább harmincezer forintot kell betáraznunk. Mármost ha Johnnak jól megy, és akár három vadiúj játékot is vehet 180 dodóért, akkor csak kettőt fog, ha a játékok hirtelen kilencven dollárba kerülnek. Ráadásul minden játék szépen átment open-world-be, hogy saját árát legitimálja, szóval John megnyugodhat, hogy a sok pénzéért 100+ körüli játékórát kap. Itt viszont jön egy újabb probléma: ha Johnnak lenne is pénze még egy játékra, nem fogja megvenni, mert nem lesz rá ideje (hiszen mondjuk dolgozni is kell, hogy meglegyen az elbaszható 180 zöldhasú). Ráadásul John pontosan tudja, hogy a Battlefield 2 nyárig szépen lezuhan 10-15 dollár köré, és addigra talán az iszonyat programhibákat is kijavítják benne.
Mi tehát a konklúzió?
Az EA nem azért bukja az előrendeléseket, mert katonanénit rakott a borítóra, hanem mert többszörösen elvesztette a hitelét a vásárlók előtt, amit ráadásul felerősítenek azok az iparági szokások, melyek rendszerszintűvé tételében az EA vezető szerepet játszott.
Nem vagyok Patrick Söderlund, fogalmam sincs, miért lépett le, de egy dolog szinte biztos: nem azért, mert könnyesre sírta magát amiatt, hogy befuccsolt a feminista propaganda. Az viszont nyilvánvaló, hogy jobb egy nyereséges cég vezetőpozíciójából dobbantani, mint egy olyanéból, amelyik egyik kritikailag és bevételügyileg szar programot dobja piacra a másik után. Márpedig a Battlefield 5 esete nem egyedülálló. Az említett Battlefronton kívül a Need for Speed Payback sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket (finoman szólva), és akkor még szó sem esett a Mass Effect Andromédáról, ahogy arról sem, mennyire hűvös közöny lebegi jelenleg körül az Anthemet (melynek előrendelési teljesítményére Söderlund úr rálát), miközben ez utóbbi fejlesztői stábjából az utolsó prominens személy is távozott. (Amúgy ezért nem állja meg a helyét, ha a nagyszerű Titanfall 2 pénzügyi buktájával próbáljuk a dolgot bagatellizálni: az akkor egy anomália volt, egy aránylag ismeretlen, és konzolon Xbox One exkluzív előzményű frencsájz vágódott hanyatt, most viszont rendszerszintű a kakilavina.)
Az EA pénzügyileg jelenleg fényesen áll (főleg a sportjátékok miatt, de a loot-box mizéria ezeket is utolérte), de azért már látni a repedéseket, melyeknek része a Battlefield V gyenge előrendelői száma.
És miért rendkívül káros ilyenkor anti-feminizmusról makogni?
Mert vásárlóként csak a pénztárcánkkal szavazhatunk, de azzal szavazhatunk. Ha viszont azt akarjuk, hogy megértsék az üzenetet, egyértelműen kell fogalmaznunk, hiszen sokan, akiknek ettől a teljesítménybónusza függ, terelnék ezt szívesen ideológiai síkra. Elvégre csak jobban hangzik, hogy a nőgyűlőlök miatt nem vásárolják a játékot, és nem azért, mert szar programot hoztunk össze, amely ráadásul a jelenlegi üzletpolitikánk egyenes következménye. Kulturált videójátékos tehát egyszerűen nem engedheti, hogy az évek óta jogosan várt, és végre elérkező kárörömét lenyúlja néhány előember, hogy a béna politikai agendáját erősítse vele.