Andrew Vajna - A független fenegyerek, aki meghódította Hollywoodot

Szerző: Laska Pál

Vajna András 1944 augusztusában született, a németek megszállta Budapesten. Ekkoriban Hollywodban a film noirokat ünneplik, a Gázláng és a Gyilkos vagyok a legnépszerűbb filmek, nagy siker a húsz évvel korábbi elnököt ábrázoló Wilson.

Vajna zsidó családba született, édesapja a Várostervezési Osztályon dolgozott, amíg kezdetét nem vette Budapest ostroma.

1956 októberében hagyja el a szovjetek megszállta Budapestet. Ekkoriban Hollywoodban a nagy költségvetésű tablókat ünneplik, a Tízparancsolat és az Óriás a legnépszerűbbek, nagy siker az artistaéletet bemutató melodráma, a Trapéz.

Szülei másokra bízták őt, így a kanadai Edmontonba került (ezt később egy interjúban a „világ segglyukának” nevezte), míg szülei vártak a megfelelő pillanatra, amikor átjuthatnak a határon. Bécsben egy diplomata barátjuk segítségével Los Angelesbe utaztak, megérkezésük után Andy is csatlakozott hozzájuk. 

Az újraegyesült család Santa Monica legdélebbi részére költözött (ott voltak olcsóbbak a bérleti díjak). Andrew a Beverly Hills High Schoolba járt, ahol többek közt Rob Reiner és Richard Dreyfuss volt az évfolyamtársa. Közben édesapja a UCLA Várostervezési Tanszékének dolgozott kutatóként, háztartásbeli édesanyja pedig szerény díjazásért ruhákat varrt a szegényebb szomszédoknak. 

Mikor a hatvanas évek végén felvették a UCLA operatőri szakjára, még nem sejtette, milyen kalandos úton jut majd el a nagy stúdiókhoz. Úgy gondolta, kevés újdonságot tanul, viszont sok tandíjat fizet érte, ezért inkább önálló vállalkozásba fogott – kibérelt egy üzletet, és megnyitotta saját fotóstúdióját a South Beverly Drive-on (elsősorban esküvőkre és bármicvókra szakosodott).

Egy síbaleset féléves kihagyása alatt meglátogatta barátja, Koltai Gábor (nem az!), aki akkoriban épp parókákat készített, és azt ecsetelte neki, mekkora üzlet van a műhajakban. Gyógyulása után azonnal felszámolta a fotóstúdiót, és megnyitotta első szépségszalonját egy olyan környéken, ahol tobzódtak az öreg sittesek és a fiatal rockerek. 

Vajnát elvarázsolta, amikor rájött, hogy a fodrászolló csattogása és a hajszárító búgása mekkora hatással van a csinosabb külsőre vágyó lányokra. Koltai Beverly Hills legmenőbb szépségszalonjában dolgozott a Rodeo Drive-on, az állandóan csajozó, piros Corvette-tel száguldozó Gene Shacove vezetése alatt (vendége, Warren Beatty róla mintázta a Sampon főhősét). 

Vajna specialitása a paróka volt, és gyakran járt a hetvenes évek elején a világ akkori paróka-fővárosába, Hongkongba.

A Carolco alapítói, Vajna és Mario Kassar a csúcson

Hollywood azonnal elkapkodta az első szállítmányukat, mire ők megalapították az AGO-t ( három fodrász keresztnevéből: Andy, Gabor, Oliver), amellyel szerződést kötött a Revlon és a Pierre Cardin. Andy Hongkongban maradt felépíteni egy parókagyárat, amely háromezer alkalmazottat foglalkoztatott. Lakásából rálátott a kikötőre, a fodrászfiúból 26 évesen mogul lett. Először. 

Aztán amikor egy diszkóban észrevette, hogy senki sem visel már parókát, átnyergelt a farmergyártásra. Az olyan nagy nevek mellett nem rúghatott labdába, mint a Levi’s vagy a Lee Cooper, de a B-ligában bőven vették a Faded Glory és Jeans East márkaneveket viselő kőmosott farmereket. Azaz csak vették volna, mert a hongkongi munkások nem tudtak ilyen hirtelen átállni a parókáról a farmerre. Állandóak voltak a gyártási problémák, így Vajna végül túladott az üzleten. 

Miután megvett két hongkongi mozit (Capitol és Liberty), gyorsan rájött, hogy az igazi pénz nem a filmforgalmazásban van, hanem a gyártásban. Megpróbált bejutni a Run Run Show és Raymond Chow dominálta hongkongi moziiparba. 

Chow mesélt neki az első nemzetközi hírű hongkongi akciósztárról, valami Bruce Lee-ről, és némi készpénzért cserébe bevette volna őt a Nagyfőnökbe. Vajnát azonban nem a sztárcsinálás érdekelte – hanem a pénzcsinálás.

Amerikai filmek jogait vette meg, hogy aztán eladja őket Malajziában, Thaiföldön, Szingapúrban, Indonéziában. Vietnamban akkoriban nem. 

28 évesen, 1973-ban járt először a cannes-i filmfesztiválon, ahol találkozott egy Rómában felnőtt libanoni bevándorlócsalád sarjával, Mario Kassarral, aki olasz filmeket forgalmazott. A Hotel du Capen tartott bulin bepezsgőzve megállapították, hogy az európai művészfilmek alatt kiürülnek a mozitermek, a csihipuhi alatt viszont megtelnek, így megköttetett az üzlet: megszületett a Carolco. (Ez egy régen megszűnt panamai cég neve volt, Kassar szerint nem jelent semmit, csak megtetszett neki a hangzása, így aztán megvették a jogait.)

A nagy áttörés: az első Rambo

Kassaré volt a Közel-Kelet, Vajnáé Délkelet-Ázsia. Kihasználták, hogy függetlenként szabadon alakíthatták az árakat, nem kötötték őket a nagy stúdiók kötelező szerződései. Az adózási központjukat Torontóba helyezték, ahol a később milliárdos adócsalás miatt leültetett Joel B. Michaels és Garth Drabinsky voltak az ügyvezetők. Világforgalmazásban gondolkodtak, és rájöttek, sztár kell, hogy a filmeket bárhol eladhassák: így került A csendestársba Christopher Plummer, Az elcserélt gyermekbe George C. Scott. 

De a film, amely meghozta a sikert, és gondoskodott róla, hogy ne külföldi szerencsejátékosként gondoljanak a duóra, a Menekülés a győzelembe volt, a Bacsó Péter írta, Fábri Zoltán rendezte 1961-es Két félidő a pokolban soha el nem ismert remake-je. Felbolydult Budapest, interjúk tucatjai, alacsonyan tartott költségvetés. (Szerencsére akkor még nem létezett Három kívánság, különben Tibi bácsi az MTK-stadionban aludt volna a rengeteg gyerek kérése miatt). 

Viszont hozott annyi pénzt, hogy bele tudtak vágni a nagy falatba. A Warner tíz éve dolgozott David Morrell regényének filmadaptációján, amely már kétszer váltott stúdiót, elfogyasztott három rendezőt, tizennyolc forgatókönyvet és az összes szóba jöhető férfisztárt. Kassar a nagybátyjától kért kölcsön, és végül 180 ezer dollárért vették meg a jogokat. 

A Rambót ausztrál pénzből finanszírozták, de László András operatőr szerint, ha elfogyott a pénz, Andy eltűnt pár napra Marióval, és amikor megjöttek, megint lett. Az eredeti változat Rambo halálával ért véget, ami a tesztközönségnek nem tetszett, mert "Rocky nem halhat meg". Vajna vállalta a felelősséget, és újravágatta a filmet, plusz hozzáforgatták még a monológot és a közös kijövetelt. 

A premier után a Vajna és Kassar lettek a legsikeresebb független producerek. A Rambo, sőt a Rambo 2. tökéletesen példázta az akkori amerikai külpolitikát – aki Amerikával packázik, megjárja. (Mint Ronald Reagan megjegyezte: „ Tegnap este megnéztem a Rambót, reggel már tudtam ,mit kell tennem!”)

Vajna, Kristianna Loken és Kassar a T3 premierjén. 

A siker titka? Hasonló módszerrel dolgoztak, mint a Cannon Groupnál – előre eladni a filmet, a bejövő pénzből leforgatni a filmet. A profit lírában, pesetában, jenben keletkezett, az átváltásoknál fontosak voltak a pillanatnyi árfolyamok.  Kihasználták, hogy a „keleti üzlet” álnév alatt bármit lehetett érteni, a pénzemberek, ügynökök, bármilyen feltételt, magyarázatot elfogadtak, hiszen „itt így szokták”.  Hozzájárult a sikerhez a csendestárs Peter Hoffman is, aki megmutatta, mire jó a Holland- Antillák, és hogy akár 50 bankon is keresztül lehet futtatni a nyereséget, hogy veszteség legyen belőle.

De a projektek kezdtek bedőlni – az Angyalszív vagy a Vörös zsaru veszteséget termelt, és még a dédelgetett Rambo 3. is bukott. 

1989-ben Vajna úgy érezte, Kassar indokolatlanul szórja a pénzt, mintha egy nagy stúdiófőnök lenne - ő meg inkább kis befektetéssel akart nagy profitot elérni. 100 millió dollárért meg néhány ígéretesnek tűnő projektért kilépett a Carolcóból. (1990-re tele voltak a mozik Carolco-filmekkel, a kifizetett összeget gyorsan vissza kellett termelni).

Budapesten megalapította a Las Vegas Casinót (a megnyitón maga Sly nyilatkozik Baló Júliának), majd saját cégét a Cinergit… és az ígéretes projektekből nem lett semmi. A Reneszánsz ember inspirálónak szánt melodrámája lassú és érzelemmentes, a valaha forgatott legjobb életrajzi film, a Nixon értetlenségre talál, és még a Die Hard 3 egyértelmű sikere sem tudja elfedni a Burn Hollywood Burn borzalmas buktáját.

A miniszter félrelép-re még tán erőt gyűjteni jött – a profizmus meg is teszi a magáét, a rendszerváltás utáni legnézettebb magyar film lesz belőle. 

Azonban a lendület elveszni látszik. Gárdos Éva önéletrajzi történetében (Amerikai rapszódia) tán a saját sorsát is látja, így a Terminátor 3.-ra ismét összeáll Kassarral, de az már élettelen szövet a fémvázon. 

A Szabadság, szerelem forgatókönyvét Joe Eszterhas írja, és bár sikert arat, még nem láttam embert, akinek a kedvenc filmje lenne. 

A 2000-es évek végén egyre többet szerepel a médiában, divatboltokat alapít, Magyarországra hoz egy sereg hollywoodi filmet, és az Arnon Milchan által felfuttatott Nobut. Magánélete sokszor tárgya a bulvárlapoknak.

2011-től kormánybiztos, a Carolco, Cinergi mintájára egyfajta ministúdióvá alakítja a Magyar Nemzeti Filmalapot. Oscar-díjak, Berlin, Cannes, Karlovy Vary szinte kötelező körök lesznek. Összeállt a Kincsem – egyfajta Nagy Magyar Sikerfilmként. De hát a Pappa Piát miért? 

Az ő hollywoodi felkészültsége és alapossága felemásan hatott a slendriánságokkal és esetlegességekkel terhelt magyar filmgyártásra. Sokszor átdolgozott forgatókönyv, pontos költségvetés, rendezői vélemények figyelmen kívül hagyása – nem volt ez megszokott korábban. 

A kőkemény kapitalista rendszerben szocializálódott Vajna a politikai erőtérben is megtartotta a teflon-mentalitást (Hoffman bebörtönzéskor sem tudtak vele mit kezdeni az újságírók). Politikai szerepvállalása miatt gyakran támadták, házassága miatt pláne – szolgáltatott is rá alapot. 

Vajna András Györgyből Andrew G. Vajna lett, majd „A Vajna”, végül Andy. Magyar Kolombusz Kristófként hódította meg Új-Hollywoodot, új alapokra helyezte a magyar filmkészítést, jelentős örökséget hagyott maga után. Élhet vele Johnny, a jóarcú, de Dredd bíró is. 


[Szolgálati közlemény: A Geekz továbbra is egy politikamentes blog - Vajna karrierje az utóbbi éveknek köszönhetően nyilván nem választható le a politikáról, ezért ezúttal nem gyomláljuk ki az ilyen jellegű kommenteket, de kérjük, mindenki legfeljebb filmszakmai szűrőn át beszéljen a politikáról, és akkor is kulturáltan - RCS.]

Kövess minket Facebookon és Twitteren!

Üzenj a szerkesztőségnek

Népszerű
Uralkodj magadon!
A Geekz kommentszabályzata: Csak témába vágó kommenteket várunk! A politikai tartalmú, sértő, személyeskedő és trollkodó, illetve a témához nem kapcsolódó hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük! A többszörös szabályszegőket bannoljuk a Geekzről/444-ről!