Az utóbbi időben sokak érezhették úgy a Netflix kínálatát böngészve, hogy teszkós 100 forintos DVD-k közt turkálnak. Ömlesztve találjuk ott a zsánersorozatokat és a sokszorosan újrahasznosított ötleteket. Persze lelhetünk igazgyöngyre is a műanyag szemét között, de ez egyre ritkábban fordul elő. Most az Apple TV streaming platformján újra elönthet minket a frissesség érzése.
Azt már a kreatív csapat Fauda című Netflix-sorozatából megtudhattuk, hogy az izraeliek nagyon tudnak haragot tartani, és nem viccelnek, ha az akció-thriller műfajról van szó. Ez következhet abból is, hogy hiába tagjai a szorosabb értelemben vett zsidó-keresztény Nyugatnak, mégis az állandó hadiállapotot tekintik az élet megszokott rendjének. A rettegés, hogy az arab szomszédaik belefojtják őket a tengerbe, szépen lassan paranoiává terebélyesedett, és Izraelre ma egyfajta high-tech Spártaként tekint a nyugati ember. Ez az élet-halál harc pedig nem csak a Siratófalnál és egyéb szimbolikus helyszínen zajlik, hanem a színfalak mögött is. A Dana Eden, Maor Kohn és Omri Shenhar által jegyzett Teherán sorozat mégsem válik a zsidó kormánypropaganda szócsövévé, hanem egy szuverén álláspontot alakít ki Izrael és a tágabb értelemben vett Közel-Kelet politikai és szociokulturális konfliktusairól.
A főhősnőnk Tamar (Niv Sultan), a Moszadnak dolgozó hekker, a teheráni repülőtér női vécéjében cserél ruhát egy disszidens perzsa nővel. Megteheti, mert az Izraelből Goára tartó gép meghibásodás miatt Teheránban leszállásra kényszerül. Két csiricsáré ruhába öltözött zsidó turista felkelti a hatóságok figyelmét, akiket de facto ellenségeik polgárainak tartanak, és alapos kihallgatásnak vetnek alá. Mindezek alatt Tamarnak sikerül bejutnia Iránba, az oroszlán barlangjába, ahol fontos elhárító feladatok várnak rá az iráni légvédelem radarállomásán. A beszivárgás persze nem marad észrevétlen, így hamar a nyomába ered az iráni Forradalmi Gárda egyik kopója, Faraz (Shaun Toub), aki becsületbeli ügynek tekinti az ellenséges kém kézre kerítését. A cselekmény során párhuzamosan látjuk a lány izraeli hátországát, a családja és a vezetősége közötti éles kontrasztot, azt a vallási fanatizmust, ami észrevétlenül olvadt egybe a nacionalista meggyőződéssel. A szerelmi szál lehetne erőltetett és keresetlen is, de szerencsére nem az. Abszolút a beszivárgás célját szolgálja, amikor Tamar összejön az ellenzéki hackerfiúval, akit a dark webről csak Sickboy néven ismer. Innentől már nincsenek helyes döntések, csak ésszerűek, melyek a túlélést és a magasabb rendű ügyet szolgálják.
A sorozat egyik nagy erénye a hitelesség, vagy legalábbis a hitelesség látszata. Minden náció a saját nyelvén beszél, ami különösen egy európai ember fülének, nagyon egzotikus dallamvilágot jelent. Kétségtelenül nagy plusz – némileg a műfajtól elszakadva – a mai Irán társadalmának ábrázolása. Bár érthető okokból a teheráni jeleneteket Athénban vették fel, az illúziónk tökéletes a város feletti havas hegycsúcsokkal, a házfalakról visszanéző ajatollahok szigorú tekintetével együtt. Irán – leánykori nevén Perzsia – egy 3000 éves kultúra, ahol az 1978-as teokratikus forradalmat követően disztópikus mindennapok következtek. Ennek legjellemzőbb példája, hogy a nőknek kötelező hidzsábot viselniük. Ez persze nagy szolgálatot tesz egy beszivárgó ügynöknek, még ha van is egy kis katari akcentusa. Tényleg nehezen felfogható az a kulturális reakciós váltás, ami egy relatíve szabadon élő népre középkori szabályokat kényszerített.
Az akciójelenetek – bár nem viszik őket túlzásba - professzionálisak és hihetően visszafogottak, hiszen egy kémjátszmában átok a feltűnés, és áldás minden lesütött szem. Az erőszakos jelenetek legfontosabb dramaturgiai szerepe a halálhoz való semleges viszony: itt mindenki eszköznek tekinti magát a másikkal szembeni harcban, csavarnak a gépezetben, a habozás pedig a személyes tragédián túl az árulással egyenértékű. A középkori fanatizmus látványa disszonáns az 5G és az okostelefonok világában, de éppen ez az eklektika adja a sorozat különleges ízét.
A Teherán profi, igényes széria, mely tudatosan távol tartja magát minden politikai állásfoglalástól. Ez nem valami jól fésült szemérmesség az alkotók részéről: a szórakoztató és izgalmas cselekménybe csomagolva is kifejezik az embertelen léptékű vallási és politikai rezsimekkel szembeni kritikájukat, és hitet tesznek az olyan értékek mellett, mint a szerelem és a család. Ha mindez mégsem volna elég: rég készült már ilyen ízléses és szexi feldolgozása a mai kémek világának.