FOLYTATÁSOS SOROZATOK
(olyan sorozatok, amelyek nem 2020-ban indultak, de még mindig érdemes volt
követni őket)
Ascender (Image Comics)
Jeff Lemire a 2010-es évek
nagy nyertese: az Essex County és a Sweet Tooth sorozatokkal begyűjtött
bizalmat olyan nagy durranásokkal hálálta meg, mint a Descender és a Black
Hammer, melyek folytatásokkal és spin-off történetekkel gyűrűztek tovább a
köztudatba. A Descender szenzációs fináléja után Lemire és a képregény
zseniális vizualitását meghatározó Dustin Nguyen lapot húztak a tizenkilencre, és teljesen a feje tetejére állították a koncepciót: visszatért a mágia és a science-fiction
sagára space fantasy köntöst húztak kibernetikus vámpírokkal, mágikus
párviadalokkal és ismerős, de kiöregedett és kiégett hősökkel, akik kénytelenek
újra fegyvert ragadni az Univerzum sorsáért. Amíg a Saga nem folytatódik, be
kell érnünk az utóbbi évtized második legjobb space fantasyjével.
John Constantine: Hellblazer (DC Comics)
A Codával már bizonyított Si Spurrier a legjobb Hellblazer-történetek esszenciájához nyúl vissza, amikor egy tizenkét részből álló, kerek történetfüzérben John Constantine őseggfejsége ismét a saját rossz döntéseinek következményeivel kénytelen szembesülni, méghozzá szívszorítóan drámai csúcspontban. Az önpusztításának eseményhorizontjára sodródott szerencsétlenek között olyanokat is magával ránt, akik a legjobb szándékkal közelítenek hozzá, és a legkevésbé sem érdemlik meg a John mellett rájuk kirótt sorsot. Angyalok a Central Parkban, sellők a Temzében, okostelefonba börtönzött démon, és egy olyan ellenfél, mely mintha Constantine minden lépését előre tudná: Spurrier Hellblazer-olvasata csak úgy hemzseg a remek ötletektől, a vége pedig egy katartikus, letaglózó érzelmi gyomros.
Lazarus: Risen (Image Comics)
A Lazarus már 2016-ban is
feltűnt a listánkon, és azóta is helye van a legjobbak között. Greg Rucka sokat látott veterán már az amerikai képregényírók között,
és a Lazarus az ő sajátos, egyre inkább hihetőnek tűnő posztapokalipszisa, melyben
egy gazdasági világválság vitte be a végső döfést a fennálló társadalmi és
politikai struktúráknak, ahonnan aztán már nem volt felállás. Befolyásos és
gazdag családok osztják fel maguk között a világ maradékát, és az új, feudális
rendszerben csupán három kaszt létezik: a családok tagjai, az őket szolgáló,
hasznos munkaerő, és mindenki más. Forever Carlyle a családja Lazarusa, azaz a
biomérnöki technológia csúcsterméke, a tökéletes, akár fejlövésből is felépülő
zsoldos, aki házának katonáit vezeti. A Keresztapa találkozik Az ember
gyermekével ebben a katonai-politikai családregényben, ahol a remény csak
délibáb, a tömegeket pedig élelmiszerbe kevert nyugtatókkal tartják kordában.
Marauders (Marvel Comics)
Hickman House of X sorozata egy új éra betonbiztos alapozása, melyből tucatnyi új szál és történetfüzér bomlik ki, ezek egyik legjobb címének pedig Kitty Pryde és modern kalóztársasága a főszereplője. Kitty valamiért nem képes Krakoa kapuit használni, ezért egy jól felszerelt hajón szeli a vizeket, hogy az új mutáns nemzettel nyíltan üzletelni nem kívánó országoknak feketén szállítsa el az általuk kidolgozott élethosszabbító szereket. Az új status quóval azonban nem mindenki elégedett, így az egykori, Rozsomák által mentorált tinédzserből határozott, felnőtt, erős nővé vált Kate-nek nem csak a saját sorsának kapitányává kell válnia, hanem követendő példává, aki a mutánsok jövéjének biztosítását is magára vállalja. Az új X-Men éra talán legjobb sorozata.
Once & Future (BOOM! Studios)
A zseniális Unwritten
nyomdokain haladó képregénysorozat a Brit-szigetek történelmével összefonódó Artúr
király mitológiát veszi alapul: a mítoszok és legendák történeteinek
újraalkotásával, az archetipikus lovagok modern újrateremtésével egy titokzatos
csoport feltámasztja Artúrt, vagy legalábbis egy ideologizált, fanatikus,
szörnyszerű verzióját. Duncan, akit mostanra visszavonult vámpírvadász
nagyanyja teljes elszigeteltségben nevelt az ártatlan Percival szerepére,
kénytelen-kelletlen egy egyszerre két valóságban vívott háború közepén találja
magát az első randevúról magával rángatott történészprofesszorral, Rose-zal.
Szimbolika, hit és ősi, kulisszák mögötti történelem csap össze az emberek
kollektív hiedelmeiből táplálkozó mágikus fenyegetéssel Nagy-Britannia
sorsáért.
Szerettük még:
Black Cat, Die, Immortal
Hulk, The Last God
ÚJ FOLYTATÁSOS SOROZATOK
(olyan sorozatok, amelyek 2020-ban indultak, és már legalább három füzet
megjelent belőlük)
American Ronin (AWA Studios)
A közeljövőben gigavállalatok uralják a világot (olyan változatos nevekkel, mint a Lincoln’s Eye, Book of Changes Inc, War and Peace vagy Ghosts of Hiroshima) és az árnyékháborújukat magányos szuperügynökökkel vívják. A névtelen American Ronin is egy közülük, ám valamiért korábbi munkaadói ellen fordult: biomérnökökkel terveztetett szervezetébe leendő áldozatainak DNS-koktélját fecskendezi be, hogy emberfeletti empátiájával eggyé válhasson velük, és kiderítse a pszichológiai gyenge pontjaikat. A nyomába egy Incubus kódnevű gyilkos szegődik, aki be tud lépni célpontjainak rémálmaiba, hogy ellenük fordítsa a saját félelmeiket. Macska-egér játszma DNS-minták nyomában ACO zseniális stílusában, abszolút ajánlott!
Decorum (Image Comics)
Az elképesztően termékeny
Hickman már számtalanszor kirántotta a Marvel szuperhőscímeit az önismétlés
kátyújából, hosszú évekre sínre téve az olyan nagyágyúnak számító címeket, mint
az Avengers és az X-Men, de emellett még a saját hobbiprojektjeire is marad ideje. A Decorum univerzumépítése hasonló a House of X változatos
dokumentumaihoz (levelek, jelentések, adatbankok), de itt sokkal inkább
kísérletezhetett mind a történetvezetéssel, mind a léptékekkel, és a
rajzolóját is szabadon engedhette, aki ezt meg is hálálja hol vázlatszerű, letisztult,
stilizált, fekete-fehér oldalaival, hol pedig szélesvásznú, részletgazdag,
gyönyörű kétoldalas vizuális orgiáival. A távoli jövőben egy kifinomult
bérgyilkos vesz a szárnyai alá egy futárlányt, hogy aztán belekeveredjenek egy
univerzumokat fenyegető grandiózus kalandba: aki szerette a Deadly Class és a
Saga sorozatokat, ebben sem fog csalódni.
Locke & Key - In Pale Battalions Go (IDW)
Szerencsére már a hazai
olvasóknak sem kell bemutatni Joe Hill és Gabriel Rodriguez zseniális
képregénysorozatát, hiszen a Fumax kiadó jóvoltából magyarul is megjelent. Bode,
Kinsey és Tyler kálváriája már lezárult, így most a Locke-família a Smallworld
és az Open the Moon című one shotjaiban megismert korábbi generációja kerül reflektorfénybe az első világháború idején. A Golden Age éra első három
füzete vezeti fel a Neil Gaiman Sandman-univerzumába átlépő crossover
történetet, mely a Pokol kulcsa körül forog majd. Akik a fő sztori utáni apró
jutalomfalatnak szánt történetekből azt a tanulságot vonták le, hogy a
varázslat elszállt, gyorsan revideálják ezt az elképzelésüket, és ugorjanak újra
fejest a mágikus kulcsok világába.
Strange Adventures (DC Comics)
Tom King és Mitch Gerads
az utóbbi évtized egyik legizgalmasabb alkotópárosa, akik a Sheriff of
Baghdaddal robbantak be a köztudatba, hogy aztán a Vision (ez már megjelent
magyarul a Fumax gondozásában) és Mister Miracle újragondolással is learassák a
jól megérdemelt babérokat. A Strange Adventures is ezek receptjét követi, vagyis fog egy viszonylag elfeledett vagy az utóbbi időben háttérbe
szorult karaktert, és csavar rajta egyet úgy, hogy nem veszíti szem elől az
eredeti koncepciót. Az eredetileg John Carter-koppintás Adam Strange egy
Zéta-sugár hatására a Rann bolygón találja magát, ahol végül győzelemre vezeti
annak népét egy őket leigázni igyekvő idegen faj ellen. Amikor azonban visszatér
a Földre újdonsült feleségével, a ranni Alanával, olyan részletek szivárognak
ki a háborúról, melyek kétségbe vonják, hogy valóban áldozatai és nem
agresszorai voltak az inváziónak. Óriási húzás volt Gerads mellé betoborozni Evan
Shanert, mert a Földön játszódó realisztikusabb, karcosabb képek gyönyörűen kiegészítik
a ranni háború fantasztikusabb, hősiesebb, bombasztikusabb látványvilágát.
X of Swords (Marvel Comics)
Hickman nem pihent sokat a
babérjain a House of X alapozása után, és már neki is látott levezényelni a következő,
22 részes (valójában több, ha az előkészítő füzeteket is hozzácsapjuk) Marvel-eseményt. Szerencsére ezúttal nem kellett belerángatni minden más címet, csak az időnként
egyébként is egymásba futó, mutánsokat felvonultató sorozatok
kapcsolódnak bele szervesen a Krakoa másik dimenzióban lévő testvérszigete,
Arakko elleni küzdelembe. Szervezetten, szabályok szerint folyik az
összecsapás: mindkét fél tíz bajnokot állít, a kihívások között pedig nem
csak fegyveres csörte van. Színes, változatos, és remekül átgondolt crossover,
ráadásul hab a tortán, hogy a finálé után újra feltűnik a sokáig mellőzött
S.W.O.R.D. is, Abigail Branddel az élén.
Szerettük még:
40 seconds, Miles to Go, Post Americana, The After Realm
MINISOROZAT/ONE-SHOT/GRAPHIC
NOVEL (minisorozatokból azokat válogattuk be, amelyek 2020-ban értek véget)
Basketful of Heads (DC Comics)
A Joe Hill által összetülkölt Hill House Comics ugyan nem töltötte be a szépéletű Vertigo utáni űrt, de azért jó pár kellemes (The Dollhouse Family, The Low, Low Woods) és kevésbé kellemes (Daphne Byrne, Plunge) címet gyűjtött össze. A Basketful of Heads az első csoportba tartozik: egy fekete humorral átitatott horrorthriller, melyben egy tinédzser lány veszi fel a küzdelmet szökött fegyencekkel egy vitrinben talált, mágikus erővel bíró (akit lefejez vele, annak a feje életben marad, lát, hall és beszél) viking csatabárddal, hogy megmentse a fiúját egy külvilágról elvágott szigeten. Nem csak a történet szórakoztató, hanem ez egyben Leomacs kirobbanó debütálása is.
Protector (Image Comics)
Már 2014-ben, az Undertow megjelenésekor felfigyeltem Artyom Trakhanov egyedi rajzstílusára, és egyértelműen az ő munkája a Protector igazi fénypontja (ez egy ponton még First Knife munkacímen futott), különösen, amikor egy posztapokaliptikus világ atmoszféráját kell megteremteni. A távoli jövőben, a civilizációk romjain, egy rabszolgalány felébreszti a háború istenét, egy NATO feliratú, öntudattal rendelkező harci robotot, akinek az elpusztítására az emberek felett uralkodó dévák egy csapatot küldenek ki az Első Kés vezetésével: amennyiben nem teljesíti a küldetését, az égből fogják elpusztítani a robotot, a környéken lévő településekkel együtt. A szerzők Miyazaki Nausicaa-ját emlegetik fel inspiráció gyanánt, és valóban az animációs filmeket idézi: a képek önmagukért beszélnek, egyáltalán nem kell a túlírt narráció mankójára támaszkodniuk.
Slaughterhouse-Five (Archaia)
Vonnegut Ötös számú
vágóhídja vita nélkül a modern irodalom egyik csúcsteljesítménye, önmagában is
annyira tökéletes, tűpontos szatíra, hogy éppen ezért felmerülhet bennünk,
miért is lenne szükség arra, hogy átdolgozzák egy másik médiumra. Éppenséggel
azért, mert a képregény tökéletesen alkalmas a tralfamadoriak időérzékelésének
visszaadására: egyszerre láthatunk több történést, különböző
helyeken, különböző időben, egyszerre hallhatjuk, mit mond valaki, és mit
gondol pontosan eközben. Ryan North (aki már a Rómeó és Júliából és a Hamletből
is sikerrel készített rendhagyó, lapozgatós könyvadaptációt à la Tűzhegy varázslója) és
Albert Monteys tökéletesen kiaknázza a képregény eszközeit, hogy legalább olyan
megrázó, gyönyörű és szívszaggató képeket fessenek képekkel, mint Vonnegut a
szavaival. Ötletes és megrázó hommage - ha olvastad az Ötös számú
vágóhidat, akkor azért, ha pedig nem, akkor azért kell elolvasnod.
Undone by Blood (AfterShock)
Az Undone by Blood fő témája nagyon hasonló a The Last of Us 2-éhez: hagyjuk-e, illetve hagyhatjuk-e, hogy életünkre rátelepedjen a bosszú utáni elsöprő erejű vágy, nem csak magukra, de senki másra való tekintet nélkül. És ha hagyjuk, hogy felemésszen, vajon megéri-e? A tinédzser Ethel azért tér vissza 1971-ben az arizonai Sweetheart álmos városkájába, hogy véres bosszút álljon a családjáért: egyetlen társa az úton Sol, a mindenhová magával cipelt westernponyva nemes arcélú főhőse, aki a Moszkitó banda nyomában jár, hogy leszámoljon velük, amiért megölték a feleségét és elrabolták a kislányát. Sol és Ethel kalandjai folyamatosan váltogatják egymást, és ahogy arra számítani is lehet, a szamárfüles könyvbéli fiktív világban és a véres valóságban zajló történet gyökeresen más véget ér.
Wonder Woman – Dead Earth (DC Comics)
A Föld felszínét már csak
romok borítják, és a megmaradt, maréknyi túlélőre borzalmas, mutáns szörnyek
vadásznak: erre ébred évtizedes álmából Wonder Woman egy üvegkapszulában. A
régmúlt szuperhősei mind odavesztek, és ő az egyetlen, aki megmentheti az
emberiség torzsalkodó, csoportokra szakadt hírmondóit, már ha hagyják neki. Amikor azonban Diana először összecsap a világot felprédáló szörnyekkel, elborzadva ébred
rá, hogy ők voltak valaha amazon testvérei, akiket az emberek tettek vérengző
mutánsokká: tényleg megérdemlik az emberek, hogy még egyszer, utoljára mellettük
tegye le a voksát? David Warren Johnson, aki az Extremityben már egyszer
megmutathatta a posztapokaliptikus végről szóló vízióját, itt saját magán is
túltesz: hegynyi szörnyetegek, elképesztő akció, fantasztikus látvány…
egyértelműen 2020 egyik legjobb képregénye.
Szerettük még:
Hawkeye - Freefall, Hedra, The Last God – Songs of
Lost Children, Reckless
