Befutottak az első bejelentések az Image Expóról, és a Marvel is kiküldte a Secret Wars eseményüket túlélő, az átrendeződött Marvel-univerzumban együtt újrakezdő hőseinek képregényborítóit, gyorsan össze is válogattunk tízet a legígéretesebbek közül.
A főszerkesztőnk a lelkemre kötötte (sőt, tulajdonképpen fővesztéssel fenyegetett), hogy mindenképp említsem meg Jason Aaron és R. M. Guerra új sorozatát, akik a Scalped című indián rezervátumos noirjukkal lopták be magukat a kérges szívünkbe. A The Goddamned közvetlenül a bibliai Özönvíz előtti, bűnben és erőszakban nyakig merülő időszakba kalauzol el minket, főszerepben az elátkozott, testvérgyilkos Káinnal. Aaron azt mondta új képregénye olyan lesz, mintha az ötvenes évekbeli Tízparancsolat remake-ére Quentin Tarantinót kérték volna fel, vagyis szikár és brutális western ősemberekkel és dinoszauruszokkal (mert a „Tudomány bekaphatja!”), tehát valószínűleg nem az ifjú olvasók patyolatlelkére ügyelő Teremtés könyve-adaptációról van szó.
Greg Rucka már hat éve dédelgeti a Black Magick tervét, de kénytelen volt félretenni, amikor az Image-nél belevágott a Lazarusba. Így sem jártunk rosszul (de nem ám), az idei Halloweenre pedig megérkezik a boszorkány-noirja is. Ebben Rowan Black, egy gyakorló boszorkány és egyben a portsmouth-i rendőrség nyomozója próbál felgöngyölíteni egy boszorkánykultuszt, mely az alexandriai könyvtár leégéséig vezeti vissza az alapítását. Nicola Scott szépiaszínű világa nagyon jól fog kinézni a szokásosnál nagyobb méretű magazinformátumban.
Brian K. Vaughan és Marcos Martin meglepetésprojektjéről már írtunk a Facebookon, de úgy gondoltam, itt is megemlítem, annyira felvillanyozott az ötlet, hogy vendégíróként beszállnak a The Walking Deadbe, igaz csak egy történet erejéig. Cserébe azért, hogy az Image kiadhatja papírformában az eredetileg csak digitálisra tervezett The Private Eye című remeküket, ami egy internet nélküli világban játszódik, ez a sztori csak és kizárólag a Panel Syndicate „fizess, amennyit akarsz” struktúrájában, elektronikusan lesz elérhető.
A testcserés komédiák alapreceptjét rázza fel Gail Simone, amikor a Crosswindben egy jól fizetett és vérprofi bérgyilkos és egy sci-fi rajongó háziasszony kapja meg a másik külsejét és problémákkal terhelt életét. A Nagymenők (Goodfellas) és a Nem férek a bőrödbe (Freaky Friday) keresztezése eléggé jó koncepciónak tűnik, ráadásul borzasztó kíváncsi vagyok, hogy egy női szerző mit hoz ki a témából, különösen, ha forró szexet és hullahegyeket ígér.
Szeretünk (majdnem) mindent, amit Warren Ellis zavart és zseniális elméje felöklendez, szóval a Heartlesst sem fogjuk kihagyni, különösen, ha az a Tula Lotay rajzolja, aki a Supreme: Blue Rose különleges hangulatú látványvilágát teremtette meg. Ebben a történetben egy zenész tér vissza inspirációért az észak-angliai erdőségekben megbújó családi házba, ahol élete fő művét alkotta, és meg kell fizetnie egy természetfeletti tartozást az erdő démonainak. Folklór, mítoszok, belső utazás Tarkovszkij narratív stílusában: az ígéretek szerint nem a szokásos horrorra kell számítanunk, Ellisnek pedig hajlamos vagyok hinni.
Mark Millar még mindig tud új fogást találni az amerikai szuperhősmítoszon a The Authority, a Wanted, a Kick-Ass, a The Ultimates, az MPH és a Jupiter’s Legacy után: a Huck egy kisvárosi, tiszta szívű, naiv, Amerika kapitány hazafiasságú és Forrest Gump egyszerűségű melák kalandjait meséli majd el. Ha ez még nem lenne elég, rajzolónak az American Vampire-t jegyző Rafael Albuquerque-t kérte fel a háromszor hat részesre tervezett sorozathoz.
Robert Kirkman, aki egyébként is valami elképesztő munkabírással ontja magából a jobbnál jobb ötletekkel teletömött képregény-forgatókönyveket (The Walking Dead, Outcast, Thief of Thieves), most bedobott valami bődületesen jó húzást a százhuszadik részt is meghaladó, rendkívül szórakoztató, és a zsáner toposzaival szembemenő szuperhőssorozatánál, az Invincible-nél. A főszereplő, Mark, visszakerül az időben, szuperképességei nélkül, de minden vele történt esemény emlékeinek birtokában: meg fogja-e változtatni döntéseit az újrakezdett életének előre ismert pontjain, kit fog megmenteni és legfőképpen, mit fog tenni az apjával, annak tudatában, hogy az mekkora fenyegetést jelent a Földre? Bitang jó premissza, iszonyatos potenciállal, neki is állok újraolvasni az egész Invincible képregényfolyamot...
Warren Ellis újra gatyába ráz egy harmadhegedűs Marvel karaktert, ahogy azt tette Moon Knighttal is. Ezúttal egy számomra teljesen ismeretlen szereplőt, az Inhuman királyi család egyik tagját választotta, aki természetesen egy olyan közel sem magától értetődő képességgel rendelkezik, amit vélhetőleg a legmeglepőbb módokon fog majd kiaknázni az író: Karnak ugyanis mindenben képes meglátni a hibát, a leggyengébb láncszemet. Ellis ugyanúgy hat füzetre tervez, mint a legtöbb Marvel-univerzumba tett kiruccanásánál, a vizuális részért pedig az a David Aja felel, aki sikerre vitte Matt Fractionnel Hawkeye szóló sorozatát.
Az ismét feltámadt Peter Parker legújabb kalandjait az Amazing Spider-Manben nem meglepő módon Dan Slott fogja továbbírni, ami nagyon bölcs döntés volt a Marvel fejeseitől. Míg Miles Morales New Yorkban marad, hogy rendet vágjon a nagyvárosi rosszfiúk között, addig az eredeti Pókfej világ körüli turnéra indul: a Parker Industries megveti a lábát a glóbusz olyan pontjain, mint Sanghaj, San Francisco és London. Új pókruha, új pókjárgány - Tony Stark-szintű, milliárdos feltalálóként és üzletemberként Peter nagyon sok mindent megengedhet majd magának, amit korábban nem tudott. Már ez is óriási megelégedéssel tölt el, az pedig még inkább, hogy Miles saját sorozatát az őt megalkotó, összeszokott páros, Bendis és Pichelli kapta meg.
Az Uncanny X-Menben Sabretooth, Psylocke, Mystique és Fantomex, négy rosszéletű, simlis kém és orgyilkos alkotja Magneto mutáns szabadcsapatát a különféle X-csoportok újraalakulása után, és mivel úgy látom, hogy Cullenn Bunn kezébe került a gyeplő, nagyon remélem, hogy ez a pre-Secret Wars Magneto sorozat közvetlen folytatása lesz. Ez lenne a minimum, amivel kárpótolhatnának a remek Black Widow, Hawkeye és Cyclops karakterközpontú címek lelövéséért.
+1
Egy egyszerre szomorú és örvendetes hír a végére: Rick Remender nem fog már részt venni a Marvel Secret Wars utáni „All-New All-Different Marvel” terveiben, mert kiszállt a mókuskerékből, és saját szerzői képregények készítésére fog összpontosítani. Ha jobban belegondolok, ez inkább csak remek hír, hiszen mind a Deadly Class, mind a Black Science igazán jól sikerült, így az Image-nél bejelentett Tokyo Ghost esetében sem lehet nagyon másra számítani.
