Zsiványok - Szemfényvesztés felsőfokon

"Tökön rúgtam a meztelen fickót, majd fejbe vágtam a pisztollyal, aztán nekiestem a másik háromnak, de csak miután belerúgtam egyet a padlón heverő rendőrtisztbe, és az ágy alá sarkaztam a fegyverét. A másik három fickót a kezemben lévő két fegyverrel kezdtem el agyalni. Olyan sebességgel soroztam őket, hogy úgy néztem ki, mint Shiva."

Joe R. Lansdale: Meghajlott ág (Rusznyák Csaba fordítása)

zsiványok-crop

Novella-antológiával nagyon mellényúlni nem lehet, különösen, ha a cikkünkben tárgyalthoz hasonló, enciklopédia-terjedelmű, cölöpverésre is kiválóan alkalmas kötetről beszélünk: huszonegy, totál különböző műfajokban és stílusokban alkotó író esetében egyszerűen matematikai törvényszerűség, hogy ízléstől és érdeklődési körtől függetlenül, nagyjából bárki találhat a válogatásban kedvére való olvasnivalót (oké, Danielle Steel rajongói mondjuk lehet, hogy csalódnának, de ők sejtésem szerint amúgy is messzire kerülik kiváló blogunkat). A Fumax Kiadó gondozásában megjelent, eredetileg George R. R. Martin és Gardner Dozois által szerkesztett, Zsiványok című sztori-kollekció legnagyobb erényei - a közelmúltban általunk is méltatott Sherlock Holmes lehetetlen kalandjaihoz hasonlatosan - a sokszínűség és a minőség: igazán gyenge, vagy élvezhetetlen elbeszélést szerencsére egyáltalán nem tartalmaz, de az is tény, hogy könnyen felejthető novellából bizony akad benne egy pár, és a valóban bivalyerős szövegeket meglehetősen szűkmarkúan méri.

Nyilván Martin befolyásának és ízlésének köszönhetően túlnyomórészt fantasy-történeteket olvashatunk, ám ezek is kellőképpen változatos hangvételűek, többségükben kifejezetten játékosak és izgalmasak - jómagam messze nem vagyok a műfaj feltétel nélküli rajongója, ennek ellenére maximális élvezettel kalandoztam a varázslatos kulisszák között - ilyen formán a kötet kiváló beléptető drog lehet a sárkányoktól, trolloktól, kisebb-nagyobb istenségektől, "albínó törpe moklekektől", és egyéb különös teremtményektől esetleg zsigerből idegenkedőknek.

Game-of-Thrones-Full-Sized-Dragon

Joe Abercrombie remekül szerkesztett, dinamikus, az elbeszélői nézőpontok váltogatásával bravúrosan zsonglőrködő Nehéz idők című munkája, Matthew Hughes kannibálokkal riogató, akciódús, de alapban könnyed hangvételű kalandja, az A hét áldás fogadója, Michael Swanwick groteszken szexi, beteg humorú, bizarr műve, az Igyunk a nőkre!, vagy Scott Lynch vicces, sziporkázóan ötletes, pazarul megrajzolt karaktereket mozgató heist-sztorija, az egy utca (!) elrablása körül bonyolódó Egy év és egy nap Teradániában mind okkal számítanak figyelmünkre. Furcsa módon pont a számomra (és gyanúm szerint a nagyközönség számára is) ismerősebben csengő nevek, mint Steven Saylor, Neil Gaiman, vagy épp Martin nem okoztak igazán maradandó élményt, kellemesen szórakoztam ugyan, de tőlük valamivel nagyobb truvájokat vártam (utóbbi szövege kifejezetten fárasztó, lévén, hogy harminc oldalon annyi szereplőt mozgat, ami szerényebb vállalású szerző esetében egy nagyregényre is bőven elég lenne).

Gillian Flynn azonban nem okoz csalódást, többszörösen megcsavart, sötét, gonosz pszicho-thrillert prezentál (Mivel foglalkozol?), Joe R. Lansdale kőkemény, brutális, vagány krimivel visz be olvasóinak néhány kellemes gyomrost (Meghajlott ág), Walter Jon Williams pedig egy Mexikóban forgó hollywoodi film drogokban és hazugságokban pácolódó, képmutató színfalai között kalauzol minket (Tequilagyémántok). Nem kívánnám az összes történetet méltatni-bemutatni, ráadásul a fentebb említettek kizárólag egyéni ízlésem okán kerültek kiemelésre, de mindenkinek azt javaslom, bátran tegyen egy próbát a Zsiványokkal - már csak a kevésbé ismert szerzők felfedezése miatt is érdemes lehet belevágni.

zsiványok3-crop

A kötet megjelenése az eredeti kiadás külsőségeit követi, a borító egyszerű, de hatásos, a keménytáblás kivitelezés pedig a terjedelemhez és a tartalomhoz méltó módon masszív, nem kell attól tartanunk, hogy a könyv a heves lapozás következtében váratlanul darabokra hullik a kezünkben. A fordítások egytől egyig élvezetesek, a kötet gondosan szerkesztett, zavaró elírásokkal vagy pontatlanságokkal pedig egyáltalán nem találkoztam.

Ahogy Martin is írja a bevezetőjében: az élére vasalt, makulátlan hősöknél mindig izgalmasabbak és vonzóbbak a bajkeverők, a laza, agyafúrt, mindenféle tekintélyt figyelmen kívül hagyó, a szabályokat örömmel kijátszó, öntörvényű vagányok - a zsiványok, akik úgy képesek átverni és megvezetni, hogy a végén megköszönöd nekik. Nos, a kötetben seregnyien rohangálnak - tuti találsz közöttük egy szimpatikusat, akivel örömmel összehaverkodsz majd.

Eredeti cím: Rogues, fordították: Bihari György, Bozai Ágota, Galamb Zoltán, Heinisch Mónika, Holló-Vaskó Péter, Kamper Gergely, Kleinheincz Csilla, Novák Gábor, Pék Zoltán, Rusznyák Csaba
Fumax Kiadó, 2015, 795 oldal

zsiványok

Kövess minket Facebookon és Twitteren!

Üzenj a szerkesztőségnek

Uralkodj magadon!
A Geekz kommentszabályzata: Csak témába vágó kommenteket várunk! A politikai tartalmú, sértő, személyeskedő és trollkodó, illetve a témához nem kapcsolódó hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük! A többszörös szabályszegőket bannoljuk a Geekzről/444-ről!