Saga of Tanya the Evil - Háborúzni gyerekjáték

Egy tízéves kislány, aki egy alternatív első világháború katonatisztjeként mágikus képességei segítségével hasítja az eget, és épületeket robbant fel egyetlen lövéssel. Elég abszurdan hangzik? Nos, a Saga of Tanya the Evil című anime nem kevesebbet vállalt fel, minthogy megmutassa, egy ilyen elborult koncepcióba is tud értelmet varázsolni, sőt, szórakoztatóvá tenni.

Adaptációról lévén szó, a fentiekért az eredeti Youjo Senki című light novelt illeti az érdem, egészen konkrétan Carlo Zent, az animációs átdolgozás pedig a NUT stúdiójának jutott (akik a Tanyával tették le névjegyüket az asztalra, lévén a Madhouse-ból való kiválásuk utáni első önálló munkájuk). A Saga of Tanya the Evil egyelőre az idén vetített 12 részes első évad utáni pihenőjét tölti, a folytatásra pedig jövő áprilisban számíthatunk - már amennyiben elnyerte tetszésünket a komoly katonai közegben ténykedő aprócska, kék szemű és szőke hajú Tanya Degurechaff története.

Szpojlerfóbiások bánatára sajnos muszáj az anime második részével kezdenem a sorozat boncolását, mivel a könyvtől és a mangától eltérően az animáció első epizódja erősen in medias res indítással köszönti nézőjét (aminek a hangulat megalapozásán kívül más funkciója nincs, ellenben elég semmitmondó, érdemesebb inkább a második epizóddal kezdeni). A sorozat főszereplője egy napjainkban élő japán HR-es, aki gátlástalanul lépegeti a céges lajtorját, míg egy nap a fagyi vissza nem nyal, és az általa frissiben elbocsátott ex-kollégája a metró elé nem löki. Ekkor azonban megfagy számára az idő, és valami vagy valaki - talán Isten, talán egy X-Létforma? -, ateista és antiszociális személyisége miatt büntetésből egy másik világban reinkarnálja, méghozzá az árva Tanya Degurechaff testében.

Tanya és az általa kókler istennek vélt X-Létforma között hitbéli harc alakul ki. Ez a hatalmas Valami mindenáron el akarja érni, hogy Tanya hívővé váljon, így kelepcét állít neki: ha erőszakos halált hal, megy a sötétségbe, a kárhozatba, viszont ha tiszta szívvel hinni fog, megváltásra lel. Tanya legnagyobb sajnálatára épp egy alternatív Európa küszöbön álló első világháborújába születik bele, azonban nem marad fegyver nélkül, mert előző életének minden emlékét és tudását megőrzi, ráadásul igen komoly mágikus potenciált fedez fel magában. Így alakul, hogy tízévesen már a birodalmi hadsereg kiképzőtisztje, ám reménye, hogy a frontvonaltól jó messze majd nyugodtan eléldegél, hamar szertefoszlik.

A Saga of Tanya the Evil egy érdekes elegy. Tanya loli-karakterén kívül minden más alkotórész - vizuális dizájn, világépítés, hangulatkeltés, történetvezetés -  egy komoly háborús sorozat ígéretét hordozza magában, tartózkodva az animékre oly gyakran jellemző szélsőséges megnyilvánulásoktól. Az alapfelvetéstől eltekintve, miszerint egy kiemelkedő képességű kislány ilyen fiatalon már a katonaság tisztje, felnőttes közeget és történetet kapunk, ám annak hordereje, hogy - a mágiától eltekintve - egy kvázi-reális világban hogyan mehet végbe, miképp történhet meg eme fenti abszurd helyzet, igencsak elhanyagolható. Azt leszámítva, hogy néhány szituációban előtérbe kerül Tanya gyermek mivoltja (például megjegyzi, hogy van annak előnye, hogy kisnövésű, valamint annak is, hogy nem veszik komolyan és alábecsülik), igazán senki sem akad fenn rajta.

Pedig a nagy egészet nézve nem indokolja semmi, hogy egy loli figura legyen a főszereplő, bár hamar meg lehet szokni, és nem is lóg ki olyan nagy mértékben. A kuriózumot persze az adja, hogy a csöpp Tanya testében egy nulla empátiával rendelkező, jéghideg, önző és számító felnőtt tudata rejtőzik, aki képtelen elfogadni, hogy létezhet maga Isten, és saját bőrének épsége érdekében bárkit hajlandó feláldozni - legalábbis papíron. Tanya karakterét ugyanis hiába pozicionálták egy eredményorientált, kíméletlen szociopatának, a “gonosz a főszereplő” koncepció jeles képviselőjének, ha a sorozatban gyakran nem eszerint viselkedik. Holott minden történés körülötte forog, nincsenek mellékszálak vagy részletesen kidolgozott mellékszereplők, az anime végig rá fókuszál (kivéve egy ellenséges varázslót, de az ő jelenléte is Tanya miatt indokolt).

Viszont hogy megfordítsam az érmét, nem akkora probléma ez. Tanya mindig csak épp annyira ördögi, hogy a néző még tudjon vele azonosulni (már ha nem szociopata ő is): hogy a nyakába varrt kommandós mágus-zászlóaljtól megszabaduljon, embertelenül kegyetlen kiképzésnek veti alá az embereit, csakhogy épp az ellenkező hatást éri el vele, így mindenki felnéz rá, és csakazértis kitartanak mellette - ezt követően ugyanúgy vigyáz a beosztottjai életére, mint minden más katonatiszt. Nyilván ez így logikus (ráadásul egy háborúban nincsenek “jók” és “rosszak”, pusztán szemben álló felek vannak, ezt jól ábrázolja az anime), hiszen ép eszű ember nem szarik a saját fészkébe, ezt reprezentálandó, Tanya háborús megmozdulásai hivatottak kíméletlenségéből kóstolót adni.

A felvezetést követően ugyanis a mi történelmünk Németországának megfeleltethető Birodalom csatatéri taktikáit, stratégiai húzásait láthatjuk epizódról epizódra, természetesen Tanyával a dolgok sűrűjében. Sajnos arra nem kapunk magyarázatot, vajon miért támadta meg a Birodalmat szinte összes létező szomszédja (akik mind az első világháború idejének európai államai: franciák, britek, norvégok, lengyelek, csak más elnevezéssel), muszáj elfogadnunk, hogy ellentétben a mi világunkkal, most nem ők az agresszorok, és többfrontos háborút kénytelenek viselni (persze a második évadban még derülhetnek ki turpisságok).

A hadmozdulatok és csaták szinte egy az egyben valós történelmünk megidézései, annyi különbséggel, hogy sítalpakon vagy mechanikus lovakon repkedő mágusok hasítják az eget a kezdetleges repülőgépek mellett. Aki járatos egy kicsit az első világháborúban, annak sok apróság fog ismerősként szemet szúrni, mint például a sztálingrádi szoborcsoport, viszont néhányszor meg értetlenül fogja majd a fejét, mert a készítők belecsempésztek pár második világháborús elemet is a mixbe. Az összképet azonban nem rontja el, sőt, az egész anime a katonaság és a hadviselés különböző aspektusait hivatott szemléltetni, illetve a műsoridő nagy részében a korhangulat felmondása a lényeg, amiből, ahogy azt eddig láthattuk, jelesre vizsgázik.

Ebben nagy szerepe van a szemkápráztatóan gyönyörű háttereknek, főleg a számos légi csata esetében, amikor a gyors reagálású mágus-hadtestek cikáznak fel és alá a szürke fellegek közt. A karakterek kidolgozása már nem kapott ennyi szeretetet, de talán csak az európai, felnőtt arc-stílusok jellegzetességei miatt, mert Tanyán kívül szinte senki nem a megszokott manga fejeket viseli, ami részemről egy óriási piros pont. Az animáció sem kiemelkedő, egy korrekt iparosmunka, a harci jelenetek többségénél pazar, hozza a ma elvárható szintet. Tanya hangját elsőre talán nehéz lesz megszokni, de ezzel jár, ha őrült kislány a főszereplő.

A Saga of Tanya the Evil egy pofás, hangulatos, szórakoztató háborús anime, amelyben a történelmi hadműveletek átdolgozása, a bevetések prezentálása, a világháborús légkör megteremtése áll a fókuszban. Hiába lenne a hitbéli párharc a fő vonulata, csak ritkán kerül előtérbe, így műfaja inkább akció-kaland, mint pszichológiai. Ha el tudsz tekinteni tőle, hogy egy szociopata kislány háborúkat dönt el, akkor mindenképp megér egy próbát.

Kövess minket Facebookon és Twitteren!

Üzenj a szerkesztőségnek

Népszerű
Uralkodj magadon!
A Geekz kommentszabályzata: Csak témába vágó kommenteket várunk! A politikai tartalmú, sértő, személyeskedő és trollkodó, illetve a témához nem kapcsolódó hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük! A többszörös szabályszegőket bannoljuk a Geekzről/444-ről!
;