A bébiszitter – Szennyes lelkű angyalok

Az alig másfél órás játékidő huszonnyolcadik percében látunk először vért. Igaz, akkor literszám fröcsög, mintha vödörből öntenék. Egészen addig még csak fel sem merül a gyanú, hogy horrort nézünk (vagy legalábbis fel sem merülhetne egy trailer- és kritikamentes univerzumban). A expozíció egy ártatlan tinikomédia nyomvonalán halad, melyben megismerjük Cole-t, a kertvárosi iskola legszerencsétlenebb tanulóját, aki nyilvánvalóan szemüveges. (Jaj a szemüvegeseknek!) Barátai természetesen nincsenek, ami nem jelenti az emberi kapcsolatok teljes hiányát, hiszen minden nap számíthat dúsabb fanszőrzetű iskolatársai rutinszerű vegzálásra. De már a felvezető jelenet is egyértelműsíti, hogy Cole egy kis imbécile, ahogy a franciák mondanák.

A bébiszitter készítőinek legmerészebb húzása, hogy a Reszkessetek betörők horrorverzióját forgatták le, felismerve a történetben rejlő potenciált, a gyermek legmélyebb, legelemibb félelmét, a szeparációs szorongást. Cole-nak egy olyan világban kell szembenéznie a felnőtté válással, ahol még egy injekciós tű is életveszélyes fenyegetést jelent, egy gépjármű beindítását pedig egyenesen a halál előszobájaként aposztrofálja. Félelmeihez kiváló asszisztenciát nyújtanak a gajra ment házasságukat összetartani próbáló szülők, akik túlféltéssel igyekeznek kompenzálni a törődés hiányát. Kevinhez hasonlóan Cole is egyedül marad a felnőtt díszletek között, és aki megélt már néhány karácsonyt, az kedvére csemegézhet a magukra hagyott gyermekek kálváriájának burkolt, vagy épp rendkívül konkrét párhuzamai között.

Cole története azonban nem karácsonyi történet. Kalandjait nem az egyetemes szeretet ideája motiválja, hanem a hormonok. És itt lép be a képbe Bee, a bébiszitter. Cole-ra ugyanis a környék legdögösebb csaja felügyel szülei távollétében. Ez épp annyira legyezgeti, mint amennyire rongálja az önbecsülését, mely olyan mélyponton van, ahonnan már csak a legváltozatosabb halálnemekkel fenyegető megpróbáltatások képesek kimozdítani. Ezek tétje a férfiasság elnyerése, ahogy az ősi kultúrák ifjainak is testet-lelket próbára tevő kihívásokkal kellett megbirkózni az átmeneti rítusok során.

Mert a férfiak élete nem csak játék és mese! Márpedig a Cole-t körülvevő férfiminták egyike sem tud túllépni saját infantilizmusán. Nevetséges, vagy szánalmas karakterek, akik görcsösen ragaszkodnak macsó attribútumaikhoz, de csak szexuális frusztrációikat képesek szimbolizálni velük. Főhősünk így egyedül kénytelen végigjárni a vizuális rettenetek összes stációját a vérfürdőtől a sejtelmesen bevilágított, ködös éjszakai színekig. Minden percben legalább kettőt öregszik, mire elfoglalja az igazi férfinak kijáró helyet a volán mögött, és végre kezébe veszi az irányítást.

Ettől függetlenül a történet olyan, mintha egy vízipipa körül ülve dobták volna össze. A forgatókönyv látszólag csak alibi régóta dédelgetett agymenések színre viteléhez. A Home Alone Sam Raimi szemüvegén át. Bővelkedik a látványelemekben, de a humora teszi egyedivé. Valamint az a biztos kezű szerkesztés, ahogy a – többnyire vizuálisan is elidegenítő - gageket hibátlanul beágyazza az ideglelős cselekménybe. Vannak azért vakvágányok is. Az érzelmes klisék ironikus elnyújtására épített betétek többnyire túllőnek a célon, és inkább kiábrándítóak, mint viccesek. Mintha a színészek túl komolyan vennék ezeket a jeleneteket, vagy a készítőknek nem lett volna egyetlen épkézláb ötletük sem, hogy mit is kezdjenek velük.  

A riogatásra építő tinihorrorok mellett A bébiszitter egy szerethető hangulati ingadozás. Dacos következetességgel hagyja ki a jump scare ziccereket, de arra ügyel, hogy az utolsó pillanatig ugrásra készen tartson. Nem célja az elgondolkodtatás, mégis kitesz néhány kérdőjelet. Szívderítően ábrázolja a gyerekszerelmet, és hitelesen mutatja be a szülők válásának traumáját, de érzékenysége alapvetően a grindhouse hagyományaiban gyökerezik. Legfőbb motivációja, hogy bevigyen egy pörgőrúgást, és a filmben is idézett Tom Laughlin klasszikussal élve: There’s not a damn thing you’re gonna be able to do about it.

Kövess minket Facebookon és Twitteren!

Üzenj a szerkesztőségnek

Népszerű
Uralkodj magadon!
A Geekz kommentszabályzata: Csak témába vágó kommenteket várunk! A politikai tartalmú, sértő, személyeskedő és trollkodó, illetve a témához nem kapcsolódó hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük! A többszörös szabályszegőket bannoljuk a Geekzről/444-ről!