Az ember(ség) a történelem és a technológia sodrában

A Bizonyos fajok könyvgyártási szokásai különböző idegen fajok emlékeinek és bölcsességeinek elraktározási módszereit részletezi – vagyis nem történetet mesél el, inkább egyfajta fiktív lexikon az élet végtelen és olykor felfoghatatlan változatosságáról. Az Állapotváltozás egy mélyen emberi és megkapó sztori egy kényszerűségből bezárkózott nőről egy olyan világban, ahol a lelke mindenkinek valamilyen tárgyként manifesztálódik a születése pillanatában.

A papírseregletnek ez az első két novellája nem is különbözhetne jobban, viszont pontosan ezért nagyszerű rálátást biztosít a kötet egészének színvonalára és jellegzetességeire: a monumentális és a lírai csendes összefonódására, a dokumentumszerű és a mélyen személyes elbeszélési mód spontán váltogatására, a történelemben porszemként sodródó, mégis fontosnak maradó egyénre, és mindenekelőtt a gazdag, szárnyaló képzeletre, a míves prózára, a nagyszerű ötletekre.

A Kínában született, de 11 éves kora óta Amerikában élő, angol nyelven író Ken Liut leginkább sci-fiszerzőként emlegetik, de hogy ez mennyire inkább a kritika és a közönség önkényes beskatulyázása, semmint a (saját bevallása szerint) műfaji fogalmakkal és kérdésekkel vajmi keveset törődő szerző hitvallása, annak A papírsereglet ékes bizonyítéka. A tizenöt novella nagy merítést kínál mágikus realizmusból, fantasyből és klasszikus sci-fiből, a hangsúly pedig hol az egyéni drámákra, hol a technológiai fejlődés hatásaira, hol a viharos történelem feldolgozására tolódik – a címadó darab például egy szívszorító történet a kultúrák családon belüli ütközéséről és egy túlságosan késői megbékélésről, amelyben az életre kelő origami állatok pusztán dramaturgiai eszközként szolgálnak.

A novellák durván két részre oszthatók: azokra, amelyek a történelemmel foglalkoznak (legyen az valós vagy alternatív történelem – bár persze utóbbi esetében is valós történelmi/kulturális/társadalmi problémák jelentik a mű lényegét), és azokra, amelyek egyéni sorsokra összpontosítanak. A központi konfliktus kipattanását vagy megoldását mindkét esetben valamilyen technológiai vívmány vagy mágikus realista vonás szolgáltatja.

A Csendes-óceáni-alagút rövid története például egy Amerikát Ázsiával összekötő alagút megépítése kapcsán boncolgatja Nyugat és Kelet viszonyát, teljesen átírva a 20-as évekbeli gazdasági világválság utáni történetet, elsöpörve többek között a második világháborút (de felvillantva új, másfajta problémákat – ez az árnyaltság, a pozitív és negatív hatások közti reális-melankolikus lavírozás Liu munkásságának egyik legjellemzőbb sajátossága). Az Aki lezárta a történelmet: Dokumentumfilm pedig egy olyan eszköz kapcsán vet fel súlyos társadalmi, jogi és morális problémákat, amellyel meg lehet figyelni a múltat (a koncepció nem teljesen új, Orson Scott Card is remekül használta a Múltfigyelőkben), vagyis újra átélhetővé válnak a régi, eltemetett háborús bűnök – középpontban a Japán Császári Hadsereg hírhedt, nácikat is megszégyenítő 731-es alakulatával.

Az egyéni sorsok és technológiai vívmányok hol szomorú, hol felemelő összefonódásának egyik leghatásosabb példája (egyben a kötet egyik legerősebb darabja) A visszatérő vendég, amely némi cyberpunk beütéssel meséli el egy sorozatgyilkos nyomában járó detektív tragédiával és reménnyel egyaránt átitatott történetét – egy olyan világban, ahol az emberek egy Regulátor nevű implantátummal kedvük szerint szabályozhatják az érzéseiket. Ez a fülszövegben is említett Black Mirror-beütés egyébként több más novellában is tetten érhető (ld. Tökéletes párosítás), ám Liu némileg visszafogottabban, ravaszabban és főleg ambivalensebben viszonyul a technológia előretöréséhez, mint Charlie Brooker. Szinte sosem teszi le egyértelműen a névjegyét rossz vagy jó mellett, vagyis nem címkézi fel történeteit utópiának vagy disztópiának, inkább „csak” körüljárja a fejlődéssel járó pozitívumokat és negatívumokat, társadalmi és egyéni szinten egyaránt, majd az olvasóra bízza az ítélethozatalt. Mondván: minden jó jár valamilyen áldozattal, és minden rosszat igazolhatnak abból fakadó előnyök, és ami még fontosabb, nem biztos (sőt), hogy mindenki ugyanolyan szemmel tekint ugyanazon dolgokra. 

Mert abszolútumok nem léteznek, a világ színes és bonyolult - az örök élet, az újraélhető történelem, a szabályozott érzelmek vagy éppen az ijesztően hatékony, a gazdáján szinte eluralkodó digitális asszisztens témája Liu értelmezésében nem lefutott meccs, nincs (még?) egyértelműen pozitív vagy negatív előjele. A papírsereglet részben ezért is olyan emlékezetes: ritka intelligensen vizsgálja ember, történelem és technológia viszonyát, elgondolkodtat, állásfoglalásra késztet, estenként akár még meg is ríkat.

Eredeti cím: Paper Menageria and Other Stories, fordította: Ballai Mária, Beke Zsolt, Benkő Ferenc, Bosnyák Edit, Juhász Viktor, Molnár Berta Eleonóra, Rácz Péter, Török Krisztina
Agave Könyvek, 2018, 400 oldal
 

Kövess minket Facebookon és Twitteren!

Üzenj a szerkesztőségnek

Népszerű
Uralkodj magadon!
A Geekz kommentszabályzata: Csak témába vágó kommenteket várunk! A politikai tartalmú, sértő, személyeskedő és trollkodó, illetve a témához nem kapcsolódó hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük! A többszörös szabályszegőket bannoljuk a Geekzről/444-ről!