Szerző: Szép Eszter
Folytatódik a harmadik résszel a Batman-sorozat, melyben azt kutatjuk, mi minden látható egy-egy képregényoldalon. Az olvasók már bizonyára rájöttek, hogy ugyan sok önkény van a képek kiválogatásában, de tetszőlegesnek azért mégsem teljesen tetszőleges. Az első, David Mazzuchelli által rajzolt oldal a traumáról szólt, a sorozat második részében Neal Adams rajzainak tükrében nézegettük Batman köpönyegét - mára egy olyan oldal jutott, amelyet Frank Miller írt és rajzolt, és e három oldalban közös, hogy vízszintesen elnyújtott paneleket használnak. Ez az elmélkedés is A képregények titkos élete podcast legújabb adásához kapcsolódik (május 6), amelyben egy (egyelőre meg nem nevezett) Batman-képregényt elemzünk majd műsorvezető-társammal, Mráz Istvánnal.
A sötét lovag visszatér (The Dark Knight Returns) c. 1986-os képregényben Frank Miller alapesetben agyonzsúfolja az oldalakat, apró panelek tömkelegét zúdítja az olvasóra: egy-egy oldalon akár két-három helyszín, gondolat vagy cselekményszál is előfordulhat. Nos, a mai oldal nem ilyen. A mai oldal egyrészt Millernél szokatlan elrendezésű, fekvő panelekből áll, másrészt sok apró felvillantott cselekményelem helyett egyetlen akciójelenetet látunk.
Az autó száguld, Batman ugrik. Igazából egyáltalán nem látszik tisztán, hogy mi történik. Miller így rajzol. Nincsen térbeli orientáció - nem csak most, úgy általában sem. A sötét lovag visszatérben Miller arcokat szeret igazából rajzolni, nem pedig részleteket, és végképp nem helyeket. A választott oldalon Batman ráugrik a száguldó autó elejére, felmászik a tetőre, majd a csomagtartóról elrugaszkodik hátrafelé. (Az utolsó panelen pedig valahonnan lendületet, vesz és valamire készül ráugrani). Hogy ön szerint máshogy mozog Batman? Nos, ez esetben nézeteltérésünk nem véletlen, magam is jelentős ideig töprengtem, hogy valóban ez történik-e, amit végül írásba mertem adni, mert egy ponton mintha az autó hátsó lámpáját látnánk.
A cselekvés részleteit azért nehéz egyértelműsíteni, mert ez az oldal három téma között ingadozik. Az első téma, amelyet Miller a legkövetkezetesebben ábrázol, a sebesség. A sebesség hangsorai minden panelen jelen vannak, sőt, a panelek felületének közel a felét teszik ki. Az biztos, hogy ez egy gyors és hangos kocsi (olyannyira hangos, hogy lefogadom, nem a legújabb gyártmány). Biztos még, hogy a személygépjármű balról jobbra halad: mivel maga az autó alig látszik, ezt nem a kocsi ábrázolása, hanem a szöveg lendülete hiteti el velünk. A második téma az arcok - és, ahogy írtam, Miller szeret arcokat rajzolni ebben a képregényben. Az első, az ötödik és a hatodik panelen is a Batman hirtelen felbukkanására adott reakciókat láthatjuk. Az emberek rettegik az igazságosztót, de azért minden bizonnyal attól is félnek, hogy teljes gázzal nekicsapódnak egy téglafalnak. Az arcok miatt azonban nem látjuk rendesen, mi történik magával az autóval és Batmannel. A harmadik téma természetesen Batman ugrása - sajnos mást nem igazán látunk abból, hogy mit tesz, hogy mi az, aminek következtében a következő oldalon az autó természetesen nekicsapódik annak a bizonyos falnak.
Ezen az oldalon Miller a sebességet fejezi ki a legegyértelműbben, és ez bizony az akció megjelenítésének kárára van. Maga az elnyújtott panelforma nagyon is alkalmas arra, hogy betűsorok legyenek a főszereplői, de sajnos nem lehet kecskét is jóllakatni és káposztát is meghagyni: a betűk végig elrejtik Batmant, aki végül az utolsó panelen a hátsóját mutatja nekünk. Azért van ebben az utolsó gesztusban valami bájos.