Kedvenc játékzenéink szubjektív toplistáinak utolsó epizódja következik most. Ezúttal Ramiz állította össze legkedvesebb zenéit, vegyesen mindenféle konzolról és számítógépről, az ősidőktől napjainkig, sokféle műfajú játék sokféle műfajú zenei témáiból. Három különdíj is kiosztásra kerül, és szemezgetünk a régi 8 bites zenékből is.
Grim Fandango (1998, PC) - kiemelt díj: legjobb soundtrack!
Tim Schäfer legzseniálisabb játéka, egyben minden idők legjobb és legviccesebb kalandjátéka nem kis részben nagyszerű aláfestő muzsikáinak köszönhette a játékból eklektikussága (film noir + azték hitvilág + art deco + nagy adag szürreál) ellenére is szerves egészt alkotó, sűrű hangulatát. Klasszikus jazz és közép-amerikai népzenei témák nászaként született, önmagában is kifejezetten élvezetes, örök érvényű soundtrack - egyértelmű győztes az én listámon.
Deus Ex (2000, PC) - kiemelt díj: legjobb főtéma!
Van egy vicces mondás a netes fórumokon, amiből ún. motivational poster is született. Így szól: "minden alkalommal, ha megemlíted a Deus Ex-et, valaki azonnal újrainstallálja". És tényleg, mert annyira jó (ráadásul a veszélyes és nehezen járható FPS-RPG műfajban sikerült mindezt elérni!). A főcímzenéjétől pedig most, évekkel a játék befejezése után is libabőrös leszek, mert visszaránt abba a sötét, mocskos cyberpunk valóságba...
Metal Gear 1. (1987, MSX2) - kiemelt díj: legjobb párbites témák!
Miért azok a híres zeneszerzők, akik gyerekkórusokat és százhúsz csellósokat szólaltatnak meg műveikben? Szerintem sokkal menőbb egy PC speakerre olyan zenét írni, hogy az istencsászár Metal Gear saga alapjait lerakó MG 1-et játszva tökéletesen el tudj feledkezni a külvilágról és a pixelekről...
Bioshock (2007, X360 & PC)
A Bioshock igazi lecsó (még ha nem is nagymama 100%-osan harmonikus lecsója), ami a disztópikus sci-fi alapba lazán beledobta a mágiát és a túlélős horrorok hozzávalóit is, ráadásul mindezt megfűszerezve azzal, hogy kislányok gyilkolászására is lehetősége van a játékosnak... A zene, ennek megfelelően, varázslatos, ijesztő és beteg. Tökéletes hangulat egy majdnem tökéletes játékhoz.
Metal Gear Solid 3. - Snake Eater (2004, PS2)
Hideo Kojima, a mester egyik legjobb játékának főcímzenéje igazi telitalálat. A neszező cinek, a gyönyörű női énekhang, a szexis "Snake Eater suttogás" mind előkészítik a játék fordulatait, finomságait, és persze dögös női szereplőit. Mint valami igényesen megírt, mégis olcsó papírkötésű ponyva: "Hidegháború! Kémkedés! Szex!" Érzed? Már dobog is a szíved...
Max Payne 2. (2003, XBOX & PS2 & PC)
A Max Payne remek példa arra, amikor a játékipar a filmekből merít inspirációt. Az első részének is igen fontos adaléka volt a Visszavágó (Payback) című Point Blank-feldolgozástól (Mel Gibson legjobb filmje!) átvett állandó narráció, aminek hatását a Max Payne 2. már-már ironikus mértékig fokozta a tökéletes kiégettség-érzettel, cinizmussal, és mégis romantikus vágyódással a szerelem iránt. Ez a szívbemarkoló, komor csellótéma elmond mindent, amit a neo-noirról tudni kell. Whiskey kitöltve, cigi meggyújtva...
Heroes Of Might & Magic 3. (1999, PC)
A HOMM3 egy örökbecsű stratégiai játék, mely előtt hosszú éjszakákat töltöttem el annak idejét. A tesóm a szomszéd szobában tolta ugyanezt, és ha néha csend volt a lakásban és áthallatszott a játék háttékzenéje, mikor az egyikünk belépett egy kastélyába, a másik mindig átkiabált neki: "mi van, foglaltál egy Necropolist?", vagy "megint Inferno-val nyomulsz?". A zenék tökéletesen passzoltak az adott helyszín hangulatához - imádtuk!
C&C: Red Alert (1996, PC)
A real-time stratégia játékoknak megvan a maguk monotóniája, de az egyik PC-s nagy öreggel, a Red Alerttel így is hónapokat töltöttünk el sokan. A poposan giccses melegháborús sztori akkoriban annyira nem érdekelt, és a B-kat videók is inkább bosszantottak, mint szórakoztattak, de a zenéjéért már akkor is odavoltam.
Full Throttle (1995, PC)
A mára csupán a Star Wars-tehénről silány vagy legjobb esetben is korrekt iparmunkák lenyúzásával foglalkozó, de szebb időkben legendás kalandjátékokat készítő Lucasarts egy olyan dögös intróval indítja a Full Throttle-t, hogy azon még ma is be lehet szarni. A fantáziadús, early-Lucasarts minőségű sztorit pedig (a repülő autós jövőben éppen hogy csak vegetáló motoriparról) mi is vezethetné fel jobban, mint egy kis pörgős rock'n'roll?
Prehistorik (1991, Amiga & PC)
Megint egy pofonegyszerű téma (amit én még anno PC beeperen hallgattam hej de sokat), ami azonnal füledbe mászik. Ti is halljátok a dallamot torzított gitár-riffként zúzni, miközben Dzsó a bunkójával őskori állatokat gyepál? Ez a dallam mötálos feldolgozásért kiált!