Aquaman 4
író: Geoff Jones
rajzoló: Ivan Reis
DC
Életemben nem olvastam még Aquaman képregényt. Kevés röhejesebb szuperhős létezik, még magában a képregényben is megjegyzést tesznek Aquaman komolyan-vehetetlenségére, ám a kopoltyús krapek kalandjaival való megismerkedés első lépcsőjeként a nemrégiben újraindított széria e negyedik füzete tökéletesen bevált. Eleve irtózom az óceán szupermélységeiben klattyogó szörnyhalaktól, és ebben a füzetben van az ilyenekből bőséggel, sőt. Aquaman életére ezeknek a rémeknek a humanoid testű, uszonyos keveréknépe tör, élükön a felhőkarcoló nagyságú királynőjükkel. A magamfajta szörnyrajongónak az ilyesmi épp elég ahhoz, hogy majd a következő füzetet is elolvassa. A rajzok a vízalatti jelenetekben szálkásabbak, zavarosabbak, „európaiasabbak” a mostanában szokásos „legömbölyített” amerikai stílusnál, ez szintén ínyemre volt.
Avengers Annual 2012
író: Bendis
rajzolta: Gabriele Dell’otto
Marvel
Szóval akkor most Wolverine iskolaigazgató (Wolverine and the X-Men), és egyben az X-Force tagja is? Vagy elsiklottam valamilyen részlet felett? Alig várom, hogy kihozzanak egy szériát Wolverine: Time Management címmel. Én már rég nem tudom követni a Marvel-continuity-t, bár mondjuk a DC-t is csak a reboot óta tudom (amely miatt húztam ugyan a számat, mégis, ritka okos döntésnek bizonyult a cég fejeseinek részéről.) Az Annual első fele tipikus, idegesítő Bendis-dumával van tele (rövid géppuskamondatok, és mindenki egymás szavába vág – Bendis így próbál reális dialógot vinni a képregényeibe, pedig ez minden, csak nem reális), aztán az Avengers megküzd egy csapat másodrendű szuperbajkeverővel, akiknek a vezetőjét a valóságátalakító, isteni erővel rendelkező, rettenetes Scarlet Witch hívta állítólag életre (a picsát pár évvel ezelőtt az Avengers eltette láb alól). A sztori valószínűleg valamilyen nagyobb, kezdődő történet előjátéka, de istókuccse leszarom, mert nem bírom az Avengerst, illetve ahogy a Marvel a saját, incesztus-szerűen magába hajló univerzumával bánik, és minden könnyedséget kiöl belőle.
Batman 5
író: Scott Snyder
rajzoló: Greg Capullo
DC
Tökéletes, mint a reboot óta megjelent füzetek mindegyike. És Greg Capullo Batmant rajzolni született, nem Spawnt. Hosszabb kritika majd akkor, ha a Baglyok Bíróságának sztorija lezárul. Scott Snyder meg... hát igen. Hát igen. Érdekes módon ez a legjobb sorozata, és nem a teljesen saját kútfőből kipattant American Vampire vagy a Severed, amelyet Futaki Attila egyébként hangulatos rajzai illusztrálnak.
Wolverine and the X-Men 4
író: Jason Aaron
rajzoló: Nick Bradshaw
Marvel
Ha már az Avengers kritikánál Wolverine-nel kapcsolatban megjegyeztem valami hasonlót, itt sem fogom visszafogni magam: a Bestia Avengers-tag ÉS egyetemi tanár? Hiába, elfoglaltak ezek a Marvel-hősök. Jason Aaron Scalped-je valószinűleg a legjobb, jelenleg futó amerikai képregénysorozat, ám a szuperhősös cuccaival egyelőre nem tudott meggyőzni. Az X-Men Schism gyér volt, ráadásul a Pokoltűz-klub tinikorú főgonoszai személyében egy rendkívül irritáló szuperbűnöző-bandát szabadított rá a Marvel-univerzumra. A Wolverine and the X-Men sem lopta be eddig magát a szívembe, túl sűrű, és túlságosan hihetetlen ahhoz képest, hogy maga az alaptétel, miszerint Wolverine-nek egy egész egyetemet kell eligazgatnia, egyfajta reális alapot kellene adjon az őrületnek – az első egy vagy két füzetben, ha jól emlékszem, az iskolát szó szerint lerombolták, most meg már kisebb fennakadásokkal, de folyik a tanítás... Nem, valahogy nem áll össze a cucc. Ráadásul a humor terén is elég harmatos az egész. Grant Morrison, hol vagy, amikor kellenél?! Ja, igen, a DC-nél.