Kittenberger: Afrikai kalandok Rejtő és Verne nyomában

Egy korábbi kritikában a Cafe Postnuclearról írtam, hogy a modern magyar képregény egyik leghányattatottabb utat bejárt képviselője, de akkor még nem tudtam, hogy egy éven belül rajtaütésszerűen fog megjelenni a több mint hat éve a feledés homályába süllyedt Kittenberger-projekt gyümölcse. Míg Szűcs Gyula és Budai Dénes posztnukleáris és -apokaliptikus alternatív jövőképe az első Mad Max benzinfüstjéből kiemelkedő B-filmek és a nyolcvanas évek Magyarországának nosztalgiáját egyesítette, addig Somogyi György és Tebeli Szabolcs egy valós és fiktív történelmi anekdotákkal megtűzdelt alternatív múltba kalauzol bennünket, ahol Kittenberger Kálmán kalandjait követhetjük a Kongói Szabadállam területén az 1900-as években.

A szerzőkkel készített interjúnkból kiderül, hogy eredetileg a Kittenberger „pusztán” történelmi kalandregénynek készült, de a Galaktika 2009-es steampunk pályázata jelentősen megnövelte volna a kiadás esélyeit, ezért a résztvételi lehetőség érdekében alaposan átírták és –rajzolták a forgatókönyvet. A mi legnagyobb szerencsénkre, hiszen hogyan máshogy lehetne 1907-ben egy óriási, zeppelinekkel és gőzgépekkel a levegőben tartott, repülő metropolisz a Ville de Nuage (Felhőváros) Belgium fővárosa? A Jules Verne korától messze előremutató tudományos-fantasztikus regényei és Kacuhiro Otomo, az Akira szerzőjének gőzpunk képregényei által is ihletett világ mindennapjait át- meg átszövik a miénktől teljesen más irányba elindult technológiai fejlődés hétköznapi csodái. A gőzgépek hajtotta autók, vonatok és hajók csak a kezdet, mechanikus, zsámolyokkal felszerelt utcai telefonok, a kontinenseket összekötő zeppelinjáratok, a viaszhengerekkel működő, hangalapú és a koponyaforma (a valóban létezett és utoljára a Django elszabadulban szerepeltetett korabeli kutatások) alapján bűnözőket azonosító beléptetőrendszer egy igazán elképesztő, sosemvolt világot tárnak elénk.

A Casement-jelentés a Kongói Szabadállamban uralkodó rémisztő állapotokra irányítja a közvélemény figyelmét, a brit titkosszolgálat pedig árnyékháborút folytat a belga kémelhárítással, hogy a több mint három millió fekete őslakos életét követelő népirtásnak véget vessenek. A kegyetlenkedései okán a Hitler és Sztálin mellé sorolt II. Lipót belga király hatalomvágya nem ismer határt, ami a kaucsuk- és gyémántkitermelést illeti, ráadásul a dzsungel mélyén a kor legfejlettebb fegyverénél, a Rodman-ágyúnál is pusztítóbb technológiát fejlesztenek. Kittenberger és két végletekig hű barátja, Baka és Áts Feri (a két gentleman rivális a Pál utcai fiúkból) egy ritka orrszarvú nyomában keverednek bele ebbe a náluk nagyobb politikai-hatalmi játszmába és próbálnak meg a saját erkölcsi állásuknak megfelelő döntések mentén életben maradni.

Alan Moore legendás The League of Extraordinary Gentlemen sorozatához hasonlóan a Kittenberger is rengeteg fiktív és valós irodalmi-történelmi személyt és utalást szerepeltet, kezdve a főhős két legjobb barátjával (akiknek eredetijéről Molnár Ferenc is mintázta a gyerekhőseit), de megjelenik a másik híres Afrika-kutató, Torday Emil, Kittenberger mentora, Damaszkin Arzén, Krúdy egy elbeszéléséből Vendelin, a pincér, az Hercules Poirot ihlette Hector Pierrot, vagy J. Conrad A sötétség mélyén című regényének Kurtz tábornoka. A képregényben más életrajzi elemek és történelmi anekdoták is megjelennek: hogyan vesztette el egy ujját Kittenberger egy oroszlántámadás következtében, mit takar a rablóultiban a fedáksári vagy éppen hogyan sántult meg örök életére Torday Emil.

A Kittenberger egy lehető legjobb értelemben vett rejtői kaland egy vernei világban, magyar és nemzetközi szereplőkkel, alaposan megspékelve az Indiana Jones-filmek minden ponyvaelemével: Tebeli Szabolcs nem csak karaktereket rajzol remekül, hanem látványos akciókat is: vonatszerencsétlenséget, lezuhanó zeppelint, vagy akár egy orrszarvútámadás feszült jeleneteit. A forgatókönyv, ha nem is tökéletes, rendkívül alapos, és utólag is felfedezhetünk benne olyan részleteket, amelyek első olvasásra elkerülték a figyelmünket. Azok számára, akik nem annyira tájékozottak a történelmi kor viszonyaiban, a kötet végén egy meglehetősen érdekes szószedet is található, valamint egy bónusz kétoldalas Baka és Áts prológus.

Néhány karakterre ugyan jobban ráfért volna a kibontás (mint a csinos titkosügynöknőre), de tekintve, hogy ez a kötet tulajdonképpen a tervezett Kittenberger-sorozat negyedik (de elsőként megjelent) része, biztos vagyok benne, hogy az előzményekben és a jövőbeni folytatásokban majd erre is sor kerül. Nagyon apró csalódásként ért, hogy a kiadás puhafedelű, de remélhetőleg a Rejtő-képregények mintájára siker esetén ezt is orvosolni fogják. És mindezek fényében is teljes nyugalommal jelenthetem ki, hogy új klasszikus született a magyar képregénypiacon: abszolút ajánlott olvasmány még kétoldali szuperhősképregény-undorban szenvedők számára is.

Magánkiadás, 60 oldal, 2499 Ft

Kövess minket Facebookon és Twitteren!

Üzenj a szerkesztőségnek

Népszerű
Uralkodj magadon!
A Geekz kommentszabályzata: Csak témába vágó kommenteket várunk! A politikai tartalmú, sértő, személyeskedő és trollkodó, illetve a témához nem kapcsolódó hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük! A többszörös szabályszegőket bannoljuk a Geekzről/444-ről!