Greg Pak 2006-os Planet Hulk című megaeseménye alaposan felkavarta nagy zöld barátunk életét. Aki esetleg nem olvasta (ejnye-bejnye, tessék nekiállni, de gyorsan), annak dióhéjban a történet lényege: az Avengers megelégelte, hogy semmit sem tudnak tenni a Hulkkal, amikor felkapja a cukrot, és úgy döntöttek, csellel kilövik az űrbe, egyenesen egy másik bolygóra, hogy onnantól kezdve ott törjön-zúzzon. A dolog aztán olyan „jól” sült el, hogy miután belecsöppent az idegen bolygó helyi kis háborújába, Hulk rendet tett, és végül kikiáltották a planéta királyának, ráadásul még a hercegnő kezét is elnyerte.
A Hulk idegen világba való száműzésének ötlete azonban nem akkor került elő először a karakter történetében. Az Avengers 88. számában Reed Richards és Charles Xavier egy speciális géppel lecsillapították a Hulkot, és egyfajta mesterséges kómába taszították, hogy tanulmányozhassák és meggyógyíthassák Bannert. Hulkot azonban elteleportálta és összezsugorította egy Psyklop nevű lény, hogy mindenféle vizsgálat segítségével elvehesse az erejét. Közben az Avengers lecsapott Psyklop főhadiszállására, és a csetepaté közben Hulk atomi szintre zsugorodott, ahol egy egészen új, addig ismeretlen világba/univerzumba/mikroverzumba került.
A történet innentől kezdve nagyjából ugyanaz. Miután a zöld óriás megmenti a mikroverzum lakóit a rájuk törő, óriás vaddisznókra rímelő lényektől, és legyőzi a birodalom trónjára áhítozó ellenlábasát, megválasztják királynak, és elnyeri a hercegnő kezét, akit egyébként Jarellának hívnak. Igen, itt jelenik meg először Jarella, aki aztán később, ha csak epizódszerepekre is, de fel-fel tűnik majd a zöld óriás életében. Aztán persze, ahogy a Planet Hulkban, Banner a sorozata #140-es számában is kénytelen lesz elhagyni kis királyságát, bár némileg más körülmények közt. És most tessék nyugodtan megcsodálnia Sam Grainger csodás paneljeit - egyenesen a képregények Ezüstkorszakának szívéből.
