A kilencvenes években ment nálunk (vagy még mindig megy, kétszázadszor ismételve? Barátnőmmel az itthoni tévécsatornáknak egy ideje búcsút intettünk.) a Sabrina, a tiniboszorkány című sorozat, amelyet piárosék agyonajnároztak, elsősorban azért, mert főszereplőjében, Melissa Joan Hartban hosszú távú befektetést hittek. Összehaverkodtatták a szintén akkoriban feljövő Lindsey Lohannel, hátha sikerül egy Marilyn Monroe-Ella Fitzgerald volumenű nőbarátságot összemarketingelniük. Nos, azóta Lindsey eltűnt a hosszúlépések süllyesztőjében, Melissa pedig ritkásan foglalkozott vendégsztár és családanya lett. Akkor már inkább a hosszúlépés.
Sabrina figuráját eredetileg az Archie Comics varázsolta életre a hatvanas évek elején, és a lány meg a képregénysorozata hozta a cég többi képregényére is jellemző, középiskolás humorral dolgozó, az amerikai kisvárosi életet enyhén megfricskázó tartalmat. Sabrina a két nagynénjével él, akik fajtiszta boszorkányok, míg Sabrina félvér - az anyukája mugl… ember. A lány életét a varázserejéből adódó mindenféle mókás félreértés bonyolítja, mely varázserőt megpróbálja eltitkolni a világ, és legfőképpen a fiúja, Harvey elől.
A poszt-posztmodern huszonegyedik században az efféle kedves, egyszerű sztoriknak természetesen semmi esélyük a túlélésre. Az Archie Comics ezért pár évvel ezelőtt elhatározta, hogy bekeményít, és kiadnak két, a fővonalas sorozataikra építő, de azoktól gyökeresen eltérő képregénysorozatot, amelyek nem titkolt célja, hogy az Archie és a Sabrina-szériák felhőtlen hangulatát kőkemény, csontcsikorgatós horrorra cseréljék le.
Az Afterlife with Archie-ról már írtam. Öt csillag, dobostorta. A Chilling Adventures of Sabrina talán még nála is sötétebb, és mindenképp betegebb - a lehető legjobb, ízléstelen értelemben. Mindkettőnek Roberto Aguirre-Sacasa az írója, és le sem tagadhatná, mennyire élvezi, hogy az amerikai popkultúrának ezt a két vattacukorban hempergő mérföldkövét (jó, tudom, képzavar) magával vonszolhatja a pokolba.
Az Archie Comics összes sorozata, már lassan ötven éve, komédia-képregény. Archie-nak meg a haverjainak és Sabrinának meg a nagynénjeinek csetlését-botlását a pillekönnyű viccek viszik el a hátukon. Az eredeti szériákban. A Chilling Adventures (és az Afterlife with Archie) úgy hagyja el, tolja el magától a vicceket, mintha fertőző betegség lennének. Archie és Sabrina horrorváltozata olyan kőkeményen, komoran kegyetlen, amennyire egyetlen jelenlegi mainstream képregény sem Amerikában. Hatásosságuk természetesen elsősorban Aguirre-Sacasa tehetségének köszönhető, aki ördögi módon ért ahhoz, hogyan csavarja a horrort...
A Chilling Adventures boszorkányai régivágású, kegyelmet nem ismerő faszüzek, akik csak Ősátáni Szentségtelenségének teszik szét a lábukat, és a kisvárosba, ahová Sabrinával költöznek, temetkezési vállalkozónak mennek. Pályaválasztásukat a pragmatizmus terelte: a nyanyák (külsőre max középkoruk derekán járnak) hullákat esznek, a városka frissen elhalálozott polgáraiból lakmároznak. Csak másodsorban nagynénik, elsősorban boszorkányok, és Sabrina iránti ambivalenciájuk állandó: bár az a feladatuk hogy felneveljék a lányt, ha már az anyját bolondokházába, az apját pedig egy fába(!) zárták, érződik, hogy ha keresztbe tenne a Sátánnak, a legkisebb hezitálás nélkül vágnák ki a szívét. Az emberek iránt megvetést és természetesen erkölcsi normák nélküli világnézetet igyekeznek Sabrinába belenevelni, aki tinédzserlányként ezt örömmel fogadja - egészen addig a rettenetes éjszakáig, amíg barátját szét nem tépi a megyei boszorkányszekta (hulláját pedig nagynénjei teszik el télire.)
A Chilling Adventures of Sabrina tini fejlődésképregény a hatvanas évek kisvárosi Amerikájának konzervatív keretében, ahol a végtelen gonoszságnak és perverzióknak kimondottan nehéz feladat megbújniuk. Robert Hack szálkás, ideges, mégis fantasztikusan hangulatos rajzai remekül hozzák a bukolikusnak és a borzalmasnak azt a szükséges keverékét, amelyet egy ilyen október-hangulatos horroreposz megkövetel. Egyelőre hat füzetet, meg egy gyűjteményes kötetet ért meg, de a sztori hamarosan folytatódik.
