Kick-Ass - Ha/Ver - Vérben tocsogásos geekvágy-beteljesítés

Mark Millar kultképregénye már megjelenésekor, 2008-ban is aktuális volt, aktuális most is, és az lesz 10, 20 és 50 év múlva is. Na nem mintha az emberi létezés nagy kérdéseit boncolgatná, csak szellemesen és szórakoztatóan kommentálja az egyelőre meghaladhatatlannak tűnő szuperhőskultuszt. Messze nem Millar volt az első, aki megpróbálta dekonstruálni a mainstream képregények legnagyobb mítoszát (lásd: Watchmen), de az ő verziója lett talán a legharsányabb és legpofátlanabb.

És a legkevésbé túlbonyolított. A Ha/Ver főszereplőjének megalkotásakor Millarnak nem kellett sokat agyalnia, egyszerűen visszanyúlt kamaszkori énjéhez (lábjegyzet #1: valójában az egész karrierjét abból építette fel, hogy sosem lépett túl ezen a fázison), ahhoz a sráchoz, aki hasonszőrű haverjaival együtt tényleg elgondolkozott azon, hogy maszkot húz, és élőben is kipróbálja a szuperhősködést.

A lányoknál csak mérsékelten sikeres, a „biosztanárnőre recskázó” képregénybuzi Dave Lizewski tehát nyilvánvalóan alteregó, aki a fiatal Millarral ellentétben van annyira idióta, hogy valóban kezeslábasba bújik, hogy üldözze a bűnt. (Lábjegyzet #2: Dave természetesen tévesen hiszi azt, hogy ő az első átlagember, aki jó ötletnek gondolja az önkéntes szuperhősködést, külön Wikipedia-szócikk van a hasonló szerencsétlenekről.) A srácot nyilván az első útjába kerülő pehelysúlyú utcai banda félholtra veri, de fél évvel később, miután kiengedik az intenzív osztályról és a kórházból, ott folytatja, ahol abbahagyta.

Nem csak a műfajban megszokottnál jóval realistább és cinikusabb hangvétel izgalmas a Ha/Verben, de az is, ahogy Millar a szuperhősmitológia leglényegesebb aspektusát is zárójelezi. A mainstream képregényekben még a legunortodoxabb főhősöktől is alapvárás, hogy legyen valamiféle küldetéstudatuk vagy igazságérzetük, illetőleg a „nagy erő nagy felelősséggel jár”-mantrával és az altruista imázzsal kompenzálják azt, hogy puszta létezésükkel, önbíráskodó hajlamaikkal megsértik a közösség normáit. Ha nem így tennének, akkor még talán azt is gondolhatnánk, hogy fejben nem stimmel velük valami, amiért felnőtt ember létükre maszkban-köpenyben ugrálnak, és hősművésznéven hívatják magukat.

Dave más, neki nincs szüksége hasonló, jól megalapozott ideológiára vagy kapcsolódó eredettörténetre, traumára, ő csak ürügyet keres ahhoz, hogy kiélhesse a fantáziáit, és ezzel a vággyal bárki azonosulni tud, akinek mondjuk kiskamaszként, egy Bruce Lee-film megtekintése után kedve támadt nuncsakuval hadonászni.

A Ha/Ver első harmadában Millar következetesen bontja ki ezt a metaképregényes geekvágy-beteljesítő alaphelyzetet, állandóan reflektálva az olvasó által is ismert képregényes valóság és a Ha/Ver „valósága” közti különbségre. Miután a főhős kórházba küldésével leüti a legnyilvánvalóbb ziccert (vagyis jelzi, hogy mi várna reálisan egy wannabe szuperhőshősre), döntenie kell, hogy viszi-e tovább az alapkoncepciót, vagy valahogy mégis becsatornázza a hősnarratívába. Előbbi esetben vagy gyorsan véget érne a képregény Dave sajnálatos, de elkerülhetetlen agyonverésével, vagy műfajt váltana. Millar ehelyett behozza KisDög és VérProfi nehézsúlyú párosát (az eredetiben Hit-Girl és Big Daddy), akik egy hagyományos szuperhőssztoriból se lógnának ki, már ami a fizikai képességeiket és a rátermettségüket illeti.

Röviden: egy fejezet alatt jutunk el a kezeslábasban gizdáskodó, jogosan közröhej tárgyává váló Ha/Vertől az überkúl Mindy McCreadyig, akiről el kell hinnünk, hogy 10 évesen (!) felnőtt férfiakat gyilkolászik puszta kézzel (is.) A pofátlan húzás működik, nincs cápaugrás, mert úgy kapcsolja Millar a karaktereket és a történetet ortodoxabb fokozatba, hogy közben ugyanolyan harsány és vagány stílusban mesél, plusz a nagyon gonosz, trademark Millar-humor is állandó. A trükk, hogy miközben a két igazi főszereplő, Ha/Ver és KisDög öngyógyító mutánsokat megszégyenítő módon állják a pofonokat, olyan brutálisan erőszakosak John Romita Jr. rajzai, mintha lehetne is következménye a vérontásnak. (Az egyik fő karaktert illetően lesz is.) És persze Mindyék, illetve a maffiaszál belépésével olyan nyaktörő tempóban követik egymást az elképesztően dinamikus panelekben elregélt akciók, hogy menet közben fel se tűnik az olvasónak a rugalmas elszakadás az eredeti koncepciótól.

A Ha/Ver azért még így sem csak sima eszképista vérben tocsogás, Millar kommentálja azt a közeget is, amelyből a tipikus kamaszlét terheit nyögő Dave próbálna kitűnni. Ma már szinte közhely rámutatni, hogy mennyire a közösségi média bűvkörében élnek az ún. „mai fiatalok”, de tíz éve még friss ötletnek számított egy szuperhőstörténeten modellezni, hogy mekkora szerepe van mondjuk a MySpace-nek (!) a kamaszegó felhízlalásában.

Lábjegyzet #3 – Igazán akkor tudjuk értékelni Millar tökösségét, ha megnézzük (enyhén spoileresen), hogy a sztoriját hogyan próbálta kiherélni Matthew Vaughn filmadaptációja. (Más kérdés, hogy Millar koncepciója annyira erős, hogy még áramvonalasítva is elviszi a hátán a filmet.)

  • Naná, hogy nála Dave (a nerdre fazonírozva is jó kiállású Aaron Johnson) elsősorban az igazságérzete miatt lesz szuperhős.
  • KisDög és VérProfi a képregényben összezavarhatja némileg az olvasót, egyrészt menő mindkét figura, de közben nyíltan hangoztatják a hardcore republikánus eszméiket. Utóbbi körülmény a filmből természetesen kimaradt.
  • Otromba módon lelövi az adaptáció a képregény dramaturgiai meglepetéseit, már a nagy belépője előtt megismerhetjük például Hit Girlt, de Vörös Köd személyét is elspoilerezi a forgatókönyv.
  • Millar egyik leggonoszabb húzását is zárójelezi a film. A fináléban kiderül, hogy VérProfi, aki a hivatalos eredettörténet szerint korábban zsaru volt, és a felesége meggyilkolása után állt igazságosztónak, csak kitalálta az egészet; valójában egy pénzügyi cégnél tologatta az aktákat, unta az életét, és imádta a képregényeket, mint Dave. A moziverzióban nyilván maradtak az ál-eredettörténetnél.
  • Millar egy szép nagy fuck you-t mutat a tinifilmes konvencióknak, amikor hősünk hiába vall szerelmet a lánynak, aki előtt addig eljátszotta a meleg barát szerepét, az simán elhajtja.  A filmben nyilván övé lesz a nő, hogy ne álljon semmi a happy end útjában.

Az első Ha/Ver-kötet decemberben jelent meg a Fumax kiadásában, a második március 10-étől lesz kapható.

Kövess minket Facebookon és Twitteren!

Üzenj a szerkesztőségnek

Népszerű
Uralkodj magadon!
A Geekz kommentszabályzata: Csak témába vágó kommenteket várunk! A politikai tartalmú, sértő, személyeskedő és trollkodó, illetve a témához nem kapcsolódó hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük! A többszörös szabályszegőket bannoljuk a Geekzről/444-ről!