[Ebben a jelenlegi járványhelyzetben a magunk nagyon aprócska és
szerény módján próbálunk segíteni otthonmaradásra kárhoztatott
geektársainkon: új, remélhetőleg hetente négyszer jelentkező rovatunkban
rövid ajánlókat teszünk közzé, hogy tippeket adjunk a fölös idő
minőségi elverésére. Vigyázzatok magatokra és egymásra,
nézzetek/olvassatok/játsszatok jó dolgokat, amíg elvonul ez a rohadt
vírusvihar - és persze jöhetnek hasonló ajánlatok a kommentekben!]
Műsorvezetők: Baski Sándor, Nagy Krisztián, Rusznyák Csaba
C: képregény, K: könyv, S: sorozat
DANGER 5 (S, 2011): Minden idők (de legalábbis a kétezres évek) egyik legviccesebb műfaji paródiasorozata (mostanában egyedül a What We Do in the Shadows tévéadaptációja közelítette meg), mely fityiszt mutat a hatvanas évek macsóizmusának és hímsovinizmusának: harsányan, de szívvel és lélekkel figurázza ki a Bond-filmeket, a ponyvamagazinok címlapjait eluraló szexizmust, a politikai inkorrektséget és az összes faji és nemzeti sztereotípiát. Zajlik a második világháború, és a náci Németország mindent bevet a győzelem érdekében: militarizált dinoszauruszok, aranyból készült szuperfegyverek, hipnózissal kiképzett öngyilkos merénylők, Hitler születésnapjára pedig minimum az Eiffel-torony dukál ajándéknak. Még szerencse, hogy a Danger 5 nevű nemzetközi szupercsapat készen áll, hogy keresztülhúzza a terveit, még ha apácának is kell öltözni hozzá, vagy kávészállítmánynak álcázva kell beejtőernyőzni az olasz tengeralattjáróra. Abszurd, szürreális ötletparádé, melyet igazán csak vizuálisan lehet befogadni, mert leírva ésszel fel nem fogható. Kötelező kultdarab! (NK)
DYLAN DOG (C, 1986-): A Tiziano Sclavi által 1986-ban útjára indított széria vérbeli popkult ponyva, méghozzá abból a fajtából, amelyet zombik, kísértetek, vérfarkasok és egyéb természetfeletti kreatúrák népesítenek be. A címszereplő nyomozó is egy igazi ponyvahős, akit ismerős mintákból gyúrtak össze: a londoni illetőségű, paranormális ügyekre szakosodott Dylan Dogban megvan minden, amiért James Bondot (elegancia és arrogancia), Sherlock Holmest (szokatlan nyomozati módszerek) és Indiana Jonest (kalandvágy, okkult vonzalmak) szeretni lehet. A történetek ellenben semmilyen formában nem lépnek ki a műfaji keretek közül, és a menetrend is szinte mindig ugyanaz: Dylan Dogot felkeresi egy bajba jutott, feltűnően csinos nő, hősünk pedig a faviccekkel büntető, Groucho Marx-imitátor asszisztense segítségével nekilát a rejtély kibogozásának, miközben gondosan ügyel arra is, hogy az aktuális klienst minél előbb ágyba vigye. A kiszámítható formula ellenére, vagy éppen azért, Olaszországban ma már masszív kultusz övezi a képregényt, havonta nagyjából 350 ezer példányt adnak el belőle. Sclavi és társai nem ígérnek sokat, de ezt maradéktalanul betartják, filmszerű stílusban, felesleges manírok nélkül mesélnek, pontosan kidekázva a horrort és a humort. (Magyarul eddig 10 kötet jelent meg.) (BS)
G. K. Chesterton: AZ EMBER, AKI CSÜTÖRTÖK VOLT (K, The Man Who Was Thursday: A Nightmare, 1908, hazai kiadó: Alexandra): Mi kell a megvilágosodáshoz, a megtisztuláshoz, a békéhez, hogyan érhető el? Egyáltalán mi köze ennek a kérdéshez ehhez a könyvhöz, amely egy anarchisták közé beépülő rendőr feszes, furmányos és többé-kevésbé hagyományos thrillerének indul? Az, hogy Chesterton bizarr tematikai és stilisztikai kanyarokkal, a nyelv és a próza elegáns mestereként rángatja magával az eleinte mit sem sejtő olvasót a komikus-szürreális-kalandos cselekményen át a tradicionális és spirituális értelemben is meghökkentő befejezésig. Az egyik (jó értelemben vett) legfurcsább regény, amit valaha olvastam – pedig olvastam párat, és ez már több mint 110 éves! (RCS)
FOGLALKOZÁSUK: AMERIKAI (S, The Americans, 2013-2018): Többször is írtunk már róla, úgyhogy csak gyors emlékeztetőül: a 2010-es évek egyik legjobb sorozatában két hidegháborús szovjet kém él és dolgozik ellenséges terepen, magukat amerikai házaspárnak álcázva – gyerekeik mit sem tudnak valódi kilétükről. Gyönyörűen visszafogott és elegáns, okosan, érzékenyen megírt családi dráma/kémthriller, részemről befurakodott a legnagyobbak (Drót, Breaking Bad) társaságába. Ha anno nem lett volna rá időd, most itt a tökéletes alkalom. (RCS)
Lawrence Block: HA A SZENT KOCSMA IS BEZÁR (K, When the Sacred Ginmill Closes, 1986, hazai kiadó: Agave): Block fantasztikus Scudder-sorozatának hatodik darabja legalább akkora mestermű, mint az ötödik (Nyolcmillió halál), de azzal ellentétben nem annyira hardcore noiresszencia, mint inkább az élet igazságtalanságán, vagy inkább csak puszta közönyösségén mélázó szomorkás piásballada. Scudder kocsmáról-kocsmára, üvegről-üvegre járva éli nem különösebben boldog, de nem is örömök nélküli hétköznapjait, és közben próbál megoldani egy alkoholista barátai körében terjedő rablássorozatot. A krimiszál szinte csak ürügy, Block az ivásról és az életről mesél, illetve arról, hogy az ivás: maga az élet. Hatalmas erejű regény, minden idők egyik legemberibb noirja. (RCS)