A magyar képregénykiadás egyértelműen
legfigyelemfelkeltőbb jelensége a Kittenberger-sorozat
(mert most már nyugodtan beszélhetünk így róla): nem elég, hogy egy valóságos, magyar történelmi alak
(kalandor, felfedező, tanár, zoológus, Afrika-kutató) a főszereplője, de ráadásul az alternatív 1900-as évek rendkívül eseménydús díszletei között,
egy retro-futurista, gőzgépekkel hajtott technológiai korban
játszódik,
kontinenseken átívelő történettel, telis-tele fiktív és létező
irodalmi-történelmi személyekkel (ember legyen a talpán, aki az összes utalást
felfedezi). A
sorozat döccenőktől sem mentes sorsát már felemlegettük az első kötetről írt kritikánkban és az alkotókkal készített interjúban, most elég legyen csak
annyi, hogy kilenc év, egy sarkos irányváltás (tisztán történelmiről gőzpunk
hátterű történelmi fikcióra), és egy kudarcba fulladt pályázat kellett hozzá,
hogy a Kittenberger elnyerje jelenlegi formáját.
Az első kötet 2016-ban jelent meg, a következőre pedig újabb
két évet kellett várni, de nagyon úgy tűnik, hogy megérte, ugyanis mind vizuálisan,
mind történetmesélésben sokkal kiforrottabb: jól láthatóan meghallgattak
és megfogadtak minden kritikát, ami a debütáló albumot érte. Brazil (azaz
Tebeli Szabolcs, a képregény rajzolója) beleadott apait-anyait, mind a
panelezés (gyönyörű hangeffektekkel, erről később még szót ejtek), mind a
rajzok sokkal tisztábbak, élesebbek, részletesebbek, ha egymás mellé tesszük a
két évvel korábbi kötetet, teljesen szembeötlő a fejlődés. Ugyanígy a
forgatókönyv is sokkal letisztultabb, egyúttal bonyolultabb lett: egyszerre
két szálon fut a történet, elegendő időt tölt az egyes szereplők személyiségének
és hátterének kibontására, miközben váltakoznak az idősíkok, és kezd formát ölteni a
trilógia átívelő szála, politikai ármánykodással meg egy klasszikus
ponyvaregényhez illő, az eseményeket
háttérből
irányító főgonosszal.
Kittenberger (barátainak csak Kitty) egy évvel az előző
kalandja után, a magyar vidéken és Budapesten próbálja kiűzni a fejéből az
afrikai szavannák szirénhívását, amikor belekeveredik egy Európa nagyvárosait
rettegésben tartó gyilkosságsorozat (bizony, a címben nem véletlenül emlegettem
a Morgue utcát) felgöngyölítésébe az egyik visszatérő szereplő, Hector
Pierrot, a belga magánnyomozó hatására. A gyilkos utáni kutatás nem várt
fordulatot vesz (és ezzel egy újabb elemet hoz be a science-fiction miliőbe), Kittenberger
pedig Budapest utcáin kénytelen latba vetni minden afrikai vadászatokon
szerzett tapasztalatát. Mindeközben Baka és Ács (igazi titkos ügynökökhöz
méltón John Baka és Ferencz von Ács de Jozefstadt néven) éppen Londonban
tevékenykednek: (majdnem) megnyerik az 1908-as olimpiai játékok első
motorcsónakversenyét, belekeverednek egy utcai anarchista lázadásba, belefutnak
egy régi ismerősbe, majd egy száműzött orosz herceg megbízásából
információkat csempésznek ki Szibériából. A két történetszál az Afrikába induló újabb expedíció kezdetén fut újra össze, mely már a harmadik kötet fő
sztorija lesz.
Nagy örömömre szolgált, hogy a kötet tele van humorral
(különösen, ami a Baka-Ács szálat illeti). Ügyesen adagolt képi elemek és
háttérbe bújtatott szöveges utalások alakítják-formálják ezt a sosemvolt
világot, mely mégis olyannyira hasonlít a miénkre, és még a természetfelettit
is beemelték a repertoárba. A képi világ lenyűgözően részletes, különösen, ami
az egész oldalas nagytotálokat illeti: rengeteg apró ötlet rejtőzik el előlünk,
ha nem időzünk el rajtuk eleget. A hangeffektek beépítése a panelekbe
különösen ötletes, szinte nincs kettő, ami ugyanolyan formájú vagy színű lenne,
belesimulnak a történetmesélésbe, sőt, még valami pluszt is hozzátesznek. Az előző kötetben kissé mostohán kezelt Lisa is újra előkerül, és ezúttal megnyugtatóan
eleget szerepel ahhoz, hogy kissé többet tudjunk meg róla. Azt hiszem, az
alkotók elérték a céljukat: egy grandiózus, Afrikát, Szibériát, Londont és
Budapestet átívelő, akciódús, a legszebb értelmében vett ponyvakalandot alkottak a League of Extraordinary Gentlemen és az Indiana Jones
nyomdokain, amelyet át- meg átszőnek a vájtabb fülűeknek szóló irodalmi és
történelmi utalások, miközben robotok, gőztelefonok és más fantasztikus
találmányok népesítik be ezt az izgalmas, felfedezésre váró világot. Osztom azt
a vágyukat, hogy egyszer a három kötet majd keményfedeles, gyűjteményes
kötetben jelenjen meg, mert igencsak megérdemelné.
