2017 legjobb könyvei

Bödőcs Tibor: Addig se iszik

Hálistennek a nagy hype sem mindig véletlen. Tök mindegy, hogy a bödőcsizmus vagy az irodalom felől érkezel, a könyv rövid stílusparódiáiban megtalálod a számításodat – persze a legnagyobbat azok a darabok ütik, ahol a kettő összefonódásából olyasmi jön létre, ami akár a saját lábán is megállhatna.  Disztópián még úgy nem röhögtem, mint az 1984 kiforgatásán, és jó néhányat sorolhatnék még, amelyeknek legfeljebb egyetlen hibájuk van: hogy hamar véget érnek. (CsarliPrinc)

Ben H. Winters: Földalatti légitársaság

A rabszolgaság mint egy összeesküvés-elmélettel megbolondított krimi? Nem éppen biztonsági játék, bár manapság van vonzereje, ez tagadhatatlan. Winters Az utolsó nyomozó-trilógia után sem okozott csalódást, szenvtelen, tárgyilagos hangvétele a számos álarc közt elvesző fekete rabszolgavadász esetében telitalálat, a lassan, de szép ívvel kikerekített bűnügyi sztori nem kevésbé. Talán a kidolgozatlan, néhol bicegő disztópia-ábrázolást lehetne legnagyobb hibájaként felróni, azonban a Földalatti légitársaság nem erre a vonalra fókuszál, így nagy kegyesen elnézem eme hiányosságát, és várom a következő Winters-könyvet. (Desrix)

Colson Whitehead: A föld alatti vasút

A szabadság illékony és csalfa dolog. Colson Whitehead Pulitzer-díjas regénye a sötét déli államokra vet egy illúzióktól mentes mágikus realista pillantást egy ültetvényről megszökött, de a szabadságot valahogy mégsem lelő fiatal rabszolga, Cora karakterén keresztül. A könyv a feketék szenvtelen kínzásától és leölésétől kezdve a jó indulatúnak álcázott szalonrasszizmusig félelmetes és felkavaró sokszínűséggel ábrázolja a faji előítéleteket, és bár sosem túl direkt módon, azért érezhetően ki-kitekint a mai Amerika mindezzel kapcsolatos problémáira is. (Rusznyák Csaba)

James Ellroy: Hollywood noktürn

Ellroy saját feldolgozhatatlan múltjából és frusztrációiból, újságokból és iratokból előásott tényekből, illetve vad fiktív eseményekből, Frankenstein szörnyeként életre keltett Los Angelese egy pezsgő, forrongó, romlott és őrült bűnváros, a valaha papírra vetett irodalmi helyszínek egyik legelevenebbike és leghitelesebbike. Ugyan a város és bukott angyalai, ördögei elsősorban a szerző monumentális, éjsötét regényeiben teljesednek ki, 1994-es novellagyűjteménye is nagyszerű kiegészítése az LA Quartettnek: kicsit gyorsabb tempó, kicsit több gonosz humor, kicsit lazább hangulat, de a csillogás alatt mindig ott a métely. (Rusznyák Csaba)

Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei

Az elcsökevényesedett, hazáját veszített, kihalás szélén álló emberiség kétségbeesett maradéka, egy géppel és önmaga feltöltött tudatával összeolvadt tudós és egy mesterséges szuperevolúcióval felturbózott pókfaj több ezer éves küzdelme a fajfennmaradásért. Tchaikovsky könyve igazi grandiózus, nagy ívű science fiction, tele fantasztikus ötletekkel, nagyszerű megoldásokkal, provokatív gondolatokkal és bátor cselekményvezetéssel, amelyben az egymásra színtiszta horrorként tekintő emberi és pókfaj fejlődése és szemszöge azonos hangsúlyt kap. Nem csak az év legjobb sci-fije, messzebbre visszatekintve is csak Kim Stanley Robinson Aurorája állja vele szemben a sarat. (Rusznyák Csaba) (Cikk hamarosan!) 

Christopher Priest: Kifordított világ

A Föld nevű város síneken mozog előre egy úgynevezett optimum felé, és vezetői minden gondolatát és kapacitását ez a létfenntartáshoz elengedhetetlenül szükséges haladás köti le. Az égen kúp alakú nap ragyog, a város előtt és után másképpen telik az idő. Christopher Priest 1974-es regényét (a magyar megjelenés a jobb későn, mint soha klasszikus esete) a sci-fi irodalom egyik leginvenciózusabb darabjának tartják, és ötleteiből, alapgondolataiból, témáiból kiindulva ezt nehéz is lenne vitatni. A könyvben az önnön környezetének rejtélyeit lépésről lépésre, oldalról oldalra feltáró főszereplővel együtt kerülünk mély vízbe, és csak a végén értjük meg ennek a világnak a működését – és Priest üzenetének lényegét. Mesteri történetmesélés. (Rusznyák Csaba)

Vlagyimir Szorokin: Manaraga

„Oroszországot, ész nem érted” írta volt egykor a költő. Én leginkább azt nem értem, hogy generációról generációra hogy születik Ivánéknál fajlagosan is ennyi kibaszott zseni. Bibliofil beállítottságú egyéneknek disztópiafronton eddig be kellett érniük Bradburyvel és a Fahrenheit 451-gyel, de most végre kaptunk egy másik szörnyülködni valót. Rövid, ütős, és minden könyvbuzi megvalósult rémálma. (CsarliPrinc)

Joseph Boyden: Az orenda

Boyden kegyetlen és vérmocskos és gyönyörű könyve három olyan karakteren (huron harcos, jezsuita pap, irokéz kislány) keresztül festi meg a Nagy-tavak körüli, a XVII. század derekán vívott indiánháborúk történetének tablóját, akik jobban nem is különbözhetnének egymástól, akik született ellenségek faji, törzsi és istenhit alapon. Az orenda ennek ellenére mégis arról szól, hogy ha ezeket a külsőségeket és tanult életformákat lehámozzuk magunkról, ugyanolyanok, ugyanazok vagyunk. A történelmi távlatok és generációs atrocitások közepette az a felismerés a legfájdalmasabb, hogy ha mélyen magunkba néznénk, ellenségeinket apáinkká, lányainkká, barátainkká kellene fogadnunk. Egy jobb világban, amely sosem fog eljönni. Mestermű, az év könyve. (Rusznyák Csaba)

Robert Jackson Bennett: Pengék városa

Bennett iparosodás kori fantasyje (jobban mondva a sorozat második része) jókora elrugaszkodás a ponyvától: az ötletes világ nem csak díszlet, hanem szerves része a piszokjól megírt, hiteles karakterek közti ütközéseknek, akiknek a történelem formálása közben elszenvedett traumáik nagyobb kihívást állítanak, mint a halott istenek emlékének áldozó ellenfeleik. Az átgondolt bűnügyi nyomozás, a Városok világának csodálatos továbbépítése és egyedi hangulata miatt nálam a tavalyi év egyik tuti befutója. (Desrix)

Csabai László: Szindbád a forradalmár

Nem olyan szokványos, ha több száz (jelen esetben kilencszáz) oldalt úgy zár be az ember, hogy olvastam volna még – Csabai pedig már harmadszor vesz rá erre. A helyszín ismét Nyárliget, és a várost övező tanyavilág, az idő pedig a Rákosi-korszak, mely hiába minden világok legjobbika, mégis felüti benne fejét a bűn.  Simenontól Szabó Dezsőig, Pelikán elvtárstól Elmore Leonardig rengetegen lájkolják a regényt. (CsarliPrinc)

Kövess minket Facebookon és Twitteren!

Üzenj a szerkesztőségnek

Népszerű
Uralkodj magadon!
A Geekz kommentszabályzata: Csak témába vágó kommenteket várunk! A politikai tartalmú, sértő, személyeskedő és trollkodó, illetve a témához nem kapcsolódó hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük! A többszörös szabályszegőket bannoljuk a Geekzről/444-ről!
;